A testet öltött hiány
Fény csak egy-egy ponton dereng bennük, közel a szemmagassághoz. Már messziről látszik hát, hogy tárgyakat rejtenek a hengerek. Egy szemüveg, egy színházi látcső, egy baba, világháborús kitüntetések; hősies helytállásáért kapta őket a nagy háború katonája. Időkapszulák: mint valami fosszília, beléjük dermedt a normalitás.
Innen, a hétköznapokból indul a séta a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont új állandó kiállításán. A nyitóteremben szinte ránehezedik a látogatóra a viháncoló, mit sem sejtő boldogság. Nevető arcok, meghatott tekintetek, templom, sátor, elfogódott ünnepélyesség: zsidó esküvőkről gyűjtöttek össze felvételeket a kiállítás rendezői. A képek hatalmasra nagyítva peregnek a falon, aláfestésül vidám zene szól.
Aztán elindulunk egy folyosón. A falon egykorvolt menetek árnyképe kísér, a fejünk fölötti fotókon valamikor, valahonnan, valahová hajtott emberek vonulnak. A hangszórókból léptek zaja. Előbb cipősarkok halk kopogása, végül talpak dübörgő, együtemű csattogása. Megérkeztünk.
Jogfosztástól népirtásig - a kiállítás címét eleveníti meg precíz részletességgel a kiállítás hátralévő része. A magyar állampolgárok egy csoportjának megfosztását az őket megillető jogoktól, tulajdonuktól, szabadságuktól, emberi méltóságuktól, végül életüktől. Fotók és korabeli plakátok, nyomtatványok borítják a falakat, ki-ki nyomon követheti, hogyan vezetett az út a numerus clausustól addig a bürokratikus alapossággal megfogalmazott rendelkezésig, amely a zsidó véradóktól vonta meg a pluszélelmiszerjegyeket.
Gettósítás, elhurcolás, fizikai megsemmisítés - a kiállítás megtekintői végigkövethetik a magyarokat az egész úton. Filmek, fotók és dokumentumok teszik kézzelfoghatóvá a tényeket. A legfontosabbak ezek közül a családtörténetek: az öt család a rendezők szándéka szerint a társadalom minden rétegéből felvillant egy-egy megragadható részletet. Mágnás és kispolgár, pesti átlagember és vidéki ortodox, valamint egy cigány nagycsalád is megtalálható a bemutatott közösségek között. A stációknál megállhatunk, a képernyőn megnézhetjük az ismerős emberek fotóit, aztán meghallgathatjuk, az ő sorsuk hogyan alakult akkoriban.
Hatvany Alexandra a zsidótörvények után nem házasodhatott össze vőlegényével, Nagy Endre csendőr századossal. A munkácsi Galpert Ernő elvesztette a kereskedői engedélyét. Braun Miklóst elvitték munkaszolgálatra, a fronton sem fegyvert, sem magyar katonauniformist nem viselhetett. Singer Valinak ott kellett hagynia a gimnáziumot, fodrásznak tanult. Később, amikor a koncentrációs táborból családtagjai közül egyedüliként hazatért Bonyhádra, azzal szembesült, hogy az emberek nemcsak vagyontárgyaikat, hanem otthonuk tégláit is az utolsó darabig széthordták.
A személyhez köthető információk mellett azonban temérdek más dokumentum is helyet kapott a kiállításban. Hatalmas térképek, amelyeken a felvillantható lámpák mutatják az ország egykori gettóinak helyét, illetve a fontos budapesti helyszíneket. Fotók és filmrészletek a nyilasok önkényeskedéseiről, az auschwitzi rámpáról, a felszabadulást megérők leírhatatlan nyomorúságáról, végül pedig arról, milyen látvány fogadta a táborok áldozatait számba vevő vizsgálóbizottságokat. Ami nem fért a falakra, az érintőképernyős számítógép-terminálokon tanulmányozható. Arcképek. Városképek. Jegyzőkönyvek. Levelek. A keszthelyi Práger cégé például, amely 1944. március 29-én a bolt hatósági bezárásáról értesítette üzleti partnereit, és arra kérte a pesti Grand Fehérneműüzemet, hogy "adandó alkalommal" juttassa vissza a neki véletlenül elpostázott tizenegy darab hálóinget.
Klasszikus múzeumi tárgy értelemszerűen kevés látható a kiállításban. Egy Zyklon-B-gázkonzerv, egy csíkos zubbony, két pár cipő, egy üveg nélküli kézitükör, cipőpaszta, hintőpor. A rámpán elkobzott tárgyak tárlója mögött, a falon már elfogynak az életvonalak. Pedig sűrű sorokban indultak az első teremből, hogy egyre ritkuljanak az út során. Innen már csak a helyreállított zsinagógatérbe léphetünk tovább. A gyülekezetét vesztett, díszes templomban üvegpadok sorakoznak. Rajtuk egy-
l A budapesti Páva utcában február 21-én, kedden tíz órától látogatható a Jogfosztástól népirtásig című kiállítás, amelynek megtekintése ingyenes. A tárlatot a Magyar Nemzeti Múzeum programirodája rendezte Molnár Judit történész vezetésével.
