Ehhez képest csupán annyi történt, hogy az algériai illetőségű hölgy lejött a Torino környéki hegy 2538 méteres kiindulópontjától az 1738 m-es célig, és nem törte össze magát. Illetve... Azt is mondhatnánk, Douibi igen szépen szerepelt: nem csupán azért, mert nem volt a négy bukott kolléga között, és nem is azért, mert mindössze tizenhárom másodperccel ért el roszszabb időt az első helyezett Michaela Dorfmeisternél; hanem, mert alanyunk csupán huszonkét éves, s álmának megvalósításáért - vetélkedni a legnagyobbakkal - "feladta" hazáját; anno Franciaországba költözött síelést tanulni. S most Algériában nyilván ujjonganak az emberek: az ország küldöttsége 1992 után másodszor is eljutott a téli olimpiára - Mustafa Berraf bizottsági elnök vélhetően boldogan kísérte el az összes sportolót, vagyis konkrétan Laura Christelle Douibit -, és az a negyvenedik hely még akkor is szép, ha speciel az utolsó...

"Szeretlek, Kathy!"

Ezt nem én mondom; egy szurkoló feszített ki ilyen tartalmú transzparenst az egyetlen, a pálya végén (alján) található lelátón, egyfelől nyilván "utó" Valentin-nap alkalmából, másfelől pedig feltehetőleg azért, mert a bő másfél órás esemény alatt el kellett magát foglalnia valahogyan. Mondom, az egy szem szektor a pálya végén állt, úgyhogy a drukkereknek legföljebb annyi jutott, hogy a kedvenc indulásakor ütemesen verték a lábukat az aktuális zeneszámra, sikongva ránéztek az óriáskivetítőre, s alig kétpercnyi száguldást követően immár élőben örültek a beérkezésnek. Akkor ezt most képzeljük el: amerikai, kanadai (és még...) polgárember elutazik Torinóba, reggelente buszozik az álmos, kissé kedvetlen, saját városukból alkalmilag "kitelepített" itáliaiak között, úgy másfél órás túra után fölér a riasztóan hó nélküli hegyre, nem lát semmit, ellenben nevet végig, aztán - újabb órákat maga mögött tudva - visszatúrázik a városba. Hát ez a ragaszkodás azért megható, nem?

Nem mellesleg: Dorfmeister úgy szerezte meg az elsőséget a "legőszintébb" számban (mindenki egyszer siklik le, és az nyer, aki a leggyorsabban halad), hogy kihullott előle a címvédő Carole Montillet-Carles, továbbá nem indult az előzetesen mind az öt alpesi számra benevező, a legutóbbi, Salt Lake City-i játékokon három arany- és egy ezüstérmet szerző Janica Kostelic. A francia Montillet-Carles mentségére legyen mondva, hogy edzésen akkorát bukott, mintha helikopterről hajították volna le - arcán monoklikkal jelentkezett szerdán, de legalább elindult, és a 28. helyen végzett -, a sérülten érkező Kostelic pedig, legalábbis a horvát csapat szóvivője szerint, nem akart kockáztatni, s "eltette" magát a többi versenyre.

De mit mondott Dorfmeister?

"Kivételes alkalom, amikor az ember ott áll a dobogó tetején, és mindenki őt nézi. Főleg, ha olimpiáról van szó, úgyhogy én most igyekeztem minden pillanatot kiélvezni, amíg átadták az aranyérmet és mindenki csak rám figyelt." Értsük meg a pályája végén járó osztrák klasszist, lévén, hogy harminchárom évesen most ért a topra: két világbajnoki címe mellett eddig "csupán" egy érmet őrzött olimpiáról, és azt sem a közelmúltból. Dorfmeister - szuperóriás-műlesiklásban szerzett - ezüstérmének évszáma: 1998...

A megannyi nagy szám mellett azért továbbra is a labdarúgás a központi történet a sajtóban; a lapok többsége becsülettel, oldalakon keresztül foglalkozik az olimpiával, miközben elsősorban azt taglalja, mi történt a vasárnapi Internazionale-Juventus rangadón. Figo, a milánóiak középpályása odáig ment a La Gazzetta dello Sportban, hogy a bíró elvezette a meccset, mire a portugál viselkedését legalábbis arrogánsnak minősítették a megkérdezettek. Hogy teljes legyen a kép: a televíziókban Del Piero zseniális szabadrúgásgólját ismétlik azóta is, és azt taglalják, mi lesz a Messina-Juventus találkozó végeredménye. Értik ezt? (A helyiek értik.)

Amúgy - már csak a föntebb említett algériai versenyző okán - kötelező említést tenni Tóth Zoltánról is, aki csütörtökön érdekelt lesz a műkorcsolya kűrjében. "Magyar sportoló ritkán teljesít jól kiélezett helyzetben, úgyhogy elégedett vagyok magammal" - említette a huszonhét éves Tóth, főként arra utalva, hogy 2002 óta hiába próbálkozott "döntős" szerepléssel. Akkor, Salt Lake City-ben 25.-ként zárta a rövid programot, mindössze egy hellyel lemaradva a folytatást jelentő kűrről, miként világbajnokságon sem sikerült a jeges legjobbak közé férkőznie. Mármost akik látták Tóth kedd esti produkcióját, amelynek nyomán utolsóként, azaz 24.-ként továbbjutott, azt mondják: rá sem lehetett ismerni.

Esetleg lehetne még fokozni...

Alpesi sí. Nők, lesiklás: 1. Michaela Dorfmeister (osztrák), 2. Schild (svájci), 3. Pärson (svéd). Férfiak, kombináció: 1. Ted Ligety (amerikai), 2. Kostelic (horvát), 3. Schönfelder (osztrák).

Curling. Férfi selejtező: Finnország-Új-Zéland 7:5, Norvégia-Svédország 9:4, Kanada-Nagy-Britannia 9:5. Női selejtező: Olaszország-Oroszország 6:4, Svédország-Nagy-Britannia 8:6, Norvégia-Japán 9:4, USA-Dánia 8:3.

Jégkorong. Férfiak, A csoport: Kanada-Olaszország 7:2, Finnország-Svájc 5:0. B csoport: Svédország-Kazahsztán 7:2.

Síakrobatika. Férfi mogul: 1. Dale Begg-Smith (ausztrál), 2. Ronkainen (finn), 3. Dawson (amerikai).

Szánkó. Férfiak, kettes: 1. Andreas és Wolfgang Linger (osztrák), 2. Florschütz, Wüstlich (német), 3. Plankensteiner, Haselrieder (olasz).

Lesiklás: utolérhetetlen "sógornõ"