Gyanús buzgalom

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy számomra és nagyon sok ember számára, aki túlélte a holokausztot, nagyságrendekkel nagyobb bűn annak tagadása, a nyílt, gyűlöletes antiszemitizmus, mint a Mohamed-karikatúrák megjelentetése.

Irán vezetése hiába fűtötte föl a politika kohóját, az emberiség jobbik fele nem hisz nekik. Éberen figyeli, hogy a hisztériakeltés spanyolfala mögött milyen újabb lépéseket tesz az önálló atomfegyver megszerzéséért. A Mohamed-karikatúrák keltette tömeghisztéria epicentrumában nem véletlenül a terroristagyanús államok vannak: Szíria, Irán, a palesztin választásokon frissen diadalmaskodó Hamasz.

Számomra gyanús az a buzgalom is, amelyet Irán budapesti nagykövete mutatott abban, hogy igyekezett minél előbb tiszteletét tenni a magyar külügyminiszternél. Vajon hol volt a nagykövet úr és nagykövetségének alkalmazottai, amikor néhány héttel ezelőtt tüntetést tartottunk a holokauszttagadó, Izrael- és zsidóellenes elnökének megnyilatkozásai ellen, és át szerettük volna adni petíciónkat? Az irániak és hasonszőrű barátaik véleménye a bűnről nagyon szelektív.

Molát Ferenc
Budapest

Olcsó provokáció

Nyomasztó világban élünk, ahol mélyen megélt vallási és ideológiai értékek mezében jelennek meg hosszú távú történelmi sérelmek.

A Mohamed-karikatúrák egyike úgy ábrázolja a prófétát, mintha belőle esszenciálisan következne a civilek halálához vezető elfogadhatatlan terror. Ezen orientalista toposz ostobaságához nem férhet kétség, hiszen a jelenleg is létező mozlim radikális terrorizmus csupán néhány évtizedre tekinthet vissza, és annak valódi okai a megoldatlan állami keretekben és a gyarmatosításra visszavezethető politikai és történelmi környezetben keresendők. Az ilyen - és a mozlimokat már az ábrázolás ténye által is sértő - rajzok újbóli megjelentetése nem tekinthető másnak, mint olcsó politikai provokációnak. Főképp olyan országok részéről, amelyek, az "újonnan csatlakozók" által megtámogatva, a hosszú és erőszakos gyarmatosító múlt után még ma is "rendteremtő" csapatokat állomásoztatnak muzulmán hitűek által is lakott országokban önös és nyílt hazugságokkal leplezett geostratégiai megfontolásokból. A megszállók és az azokat támogató "európaiak" sajtószabadsága így a hatalmat gyakorlók érzéketlensége és arroganciája.

Bármely népcsoport sértegetése elfogadhatatlan a számomra, különösen olyan lapok esetében, amelyek elvileg ezt a fajta kódoltan rasszista reprezentációt elutasítják. A sajtószabadság híveként én itt most csak annyit tehetek, hogy bejelentem a rajzokat reprodukáló lapok bojkottját, és erre kérek fel mindenkit, aki nemcsak a nacionalista őrjöngők esetében látja meg a reprezentációs erőszakot, hanem az úgynevezett polgári baloldal esetében is. Teszem ezt már csak azért is, mert világpolitikai szinten ez az álságos vita csak azoknak kedvez minden oldalon, akik az erőszak folytatódásában érdekeltek. Ebben pedig még burkoltan sem kívánok részt venni.

Melegh Attila
Budapest

Biznisz? Kinek?

Nehezen döntöm el dr. Gara Imre Biznisz címmel (január 9.) megjelent írását olvasva, hogy a Lehel téren mangalicaszalonnáért kígyózó sorok hossza vagy az "áltudományos nézetek" visszaszorítására szolgáló, A szívinfarktus megelőzése c. könyvnek a "laikusok körében" várt sikerének elmaradása aggasztja-e jobban a professzor urat. Szerényen elhallgatja ugyanis, hogy ő a fenti mű "függetlennek vélelmezett szerzője", akit legyűrt az általam sem szeretett kereskedelmi reklám, mert ugye, hiába könyve, a népek viszik a tokaszalonnát, mint a cukrot.

De ha rosszalja e zsiradékot - aminek szerinte nincs bizonyítottan "érelmeszesedést gátló hatása" -, akkor mit ajánl helyette? Gondolom, többek között a különféle margarinokat, amik nem mások, mint hidrogénezett növényi olajok. Ezekről viszont bizton tudható a Dán Táplálékügyi Tanács (Danish Nutrition Council) megbízásából készült, 1994-től 2003-ig tartott kutatási eredményekből, hogy grammról grammra tízszer nagyobb veszélyt jelentenek a szívkoszorúerekre, mint a százszor el- és kiátkozott telített állati zsírok. Éppen ezért Dániában 2004. január 1-jétől az élelmiszerek és a különféle zsírok 100 grammonként maximum két gramm hidrogénezett zsírsavat (margarin) tartalmazhatnak. Ezt akceptálta az EU is, Dániába csak olyan élelmiszereket, margarinokat fogadnak be, melyek megfelelnek e kritériumnak. Tehát a mangalicaszalonna mehet. De marad a magyarok asztalára is.

Vöröshagymával fenséges étek.

Dr. Király Gábor

Detk