Sztrájkbizottságot alakított a Magyar Rádió öt reprezentatív szakszervezete. Ez azt jelenti, hogy hét nap múlva akár figyelmeztető munkabeszüntetésre is sor kerülhet az intézményben, ha nem jutnak megegyezésre a két alelnökkel.

Az érdekvédők szerint az augusztus óta elnök nélkül működő rádióval a tulajdonos Országgyűlés és a kuratóriuma sem törődik, ezért az intézmény folyamatosan leépül, egyre elviselhetetlenebb munkahellyé válik, és teret veszít a piacon is. A közös közlemény úgy fogalmaz: a méltatlan munkakörülmények ellenére a műsorok több mint nyolcvan százaléka értékteremtő és megfelel a közszolgálatiság követelményének. De nem mindegyik: egyes műsorok a politika foglyaivá váltak.

Erre utalt egyébként Gyurcsány Ferenc is, aki tegnap válaszolt a szakszervezetek még januárban megfogalmazott, a panaszukat és a 4,8 százalékos béremelési követelésüket tartalmazó levelére. A kormányfő azt írja: tudomása van az elhúzódó vezetői válságról az elnök nélküli intézményben, miként a szégyenteljes műsorkészítési feltételekről is. Ennek a helyzetnek azonban szerinte megvoltak az előzményei. A miniszterelnök pénzt nem ígér, csak azt írja, hogy "ami a rádióra is érvényes közszolgálati normák általános helyreállításával összefüggésben adódó feladatokból a kormányra hárul, azt maradéktalanul megtesszük".

Gyurcsány együttérző levelében visszatérően megemlíti a kiegyensúlyozottságot, amit az is magyaráz, hogy a médiahatóság a héten fejezte be a Kossuth november 21. és 27. közötti hírműsorainak vizsgálatát. Az ellenőrzés megállapította, hogy a Krónika november 22-i déli és esti adásában, illetve 23-án reggel megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatásról szóló törvényi passzust. A rádió elmulasztotta megkérdezni a kormány képviselőjét az új földprogramról, megszólaltatott viszont egy elemzőt, aki kampányfogásnak minősítette a bejelentést. A rádió szerint Gyurcsány a keddi szokásos interjújában kifejthette véleményét.

Egy hét múlva letehetik a mikrofont