Pedig jelentős és professzionális, sportilag és - itt túlzunk csöppet - marketingileg is csúcsra járatott esemény kezdődik a mai megnyitóval Torinóban.

De hát a hőskor...

"Ez a hóborította előjáték minden tekintetben sikerült! - kiáltott föl Pierre de Coubertin, az ötkarikás mozgalom szülőatyja 1924-ben, és minden oka megvolt az örömre. Részint azért, mert az akkor már csaknem három évtizedes múltra visszatekintő újkori nyári játékok havas-jeges verziója - hivatalos nevén: téli nemzetközi sporthét - sikert aratott a Mont-Blanc tövében elterülő Chamonix-ban, részint pedig, mert mindenki élve megúszta. Speciel az ötven kilométeres sífutás mezőnyének harmadát szimplán félresöpörte valami hóvihar (a kimentettek a fürdőkádban hamar felengedtek), Jacob Tullin-Thams norvég ugrókirály pedig kemény 58,5 méterrel nyerte számot, nyilván csak azért ennyivel, hogy később legyen mit felülmúlni. Amúgy tizenhárom nő is fellépett a kitűnő antré nyomán utóbb téli olimpiára keresztelt, tizenhat országból 294 sportembert fölvonultató rendezvényen, amelynek bobversenyét nem nyeri meg az Edouard Scherrer, Alfred Neveu, Alfred és Heinrich Schläppit négyes, ha a kvartett első tagja a leysini tornaegylet tomboláján nem nyeri meg a fából készült sportszert, s vállalkozó kedvű barátai a lejtős Leysin-Sepey útvonalon próbacsúszást tartva nem kapnak rá a sportágra. És akkor ennyit az "anno" tárgyköréből. Illetve még annyit: 1956-ban, Cortina d'Ampezzóból sugározták a téli olimpiák első tévéközvetítését - a dobozból a síruhás Sophia Loren mosolygott, egek! -, nem mese, hogy az 1960-as Squaw Valley-i játékok nyitó- és záróünnepélyét Walt Disney rendezte, miként sose feledjük Fritz Tschannent, ugyanis az 1948-as St. Moritz-i vetélkedő svájci síugrógyőztese a futamok között mélyről jövő harmonikajátékkal szórakoztatta pályatársait.

A február 26-ig tartó torinói játékokon ilyesfajta történeteket aligha szolgáltatnak majd az utókornak, viszont a megnyitón csaknem annyi profi előadó (240) kápráztatja el a publikumot, amennyi versenyző 1924-ben rajthoz állt: csöppet megváltozott a világ. Ezzel - mármint a professzianizálódással - olyan nagy probléma nem is volna, ha az aktuális magyar szereplők hasonló esélyekkel várhatnák a XX. téli játékokat, mint régen. Fájdalom, jelen állás szerint az eddig megszerzett hat érem aligha gyarapszik, sőt, a tizenkilenc tagú csapat legföljebb asszisztálhat a várhatóan 82 országot (ez részvételi csúcs volna) és hozzávetőleg 2500 sportolót fölvonultató világeseményen. Megjegyzendő: 1948-ban - a krónikák alapján - csak a bírók gondolták másodiknak a parádés Kékesy Andrea, Király Ede műkorcsolyapárost (aranyérmes a belga Lannoy, Baugniet kettős), és az 1980-ban szintén pazar formát mutató Regőczy Krisztina, Sallay András jégtáncduó is csak hajszállal maradt le az aranyéremről (győzött a szovjet Karponoszov, Linicsuk páros). Hogy mekkora csalódás lehetett az ezüst e két egységnek, ahhoz adalék: világbajnoki címet Kékesyék és Regőczyék is nyertek...

És akkor mától tessenek szépen hátradőlni, aztán nézni; például a még mindig csak huszonhárom éves horvát fenomén, Janica Kostelic siklását, tudniillik a háromszoros olimpiai bajnoknő - sérülése ellenére - egyfelől címet védene műlesiklásban, óriás-műlesiklásban és kombinációban, valamint a dobogó tetejére kívánkozik lesiklásban, valamint szuper-óriásműlesiklásban is. Esetleg... Sorolhatnánk napestig, kiket, miben és mennyire, ám arra oldalak is kevésnek bizonyulnának.

Mindenesetre a bobos futamoknál jusson eszükbe Edouard Scherrer és az ő leysini tombolája.

Arany, ezüst, bronz

1. Oroszország (Szovjetunió, FÁK)1128178

2. Németország (NDK, NSZK, egyesült csapat)10710487

3. Norvégia969075

4. Egyesült Államok697151

5. Ausztria425763

6. Finnország415249

7. Svédország362939

8. Svájc333338

9. Olaszország313128

Ötkarikás örökrangsor

1. Björn Dählie (norvég sífutó): 8 arany, 4 ezüst; 1992-1998. 2. Ljubov Jegorova (orosz sífutó): 6 arany, 3 ezüst; 1992-2002. 3. Ligyija Szkoblikova (szovjet gyorskorcsolyázó): 6 arany; 1960-1964. 4. Larissza Lazutyina (orosz sífutó): 5 arany, 3 ezüst, 1 bronz; 1992-2002. 5. Clas Thunberg (finn gyorskorcsolyázó): 5 arany, 1 ezüst, 1 bronz; 1924-1928. 6-7. Thomas Alsgaard (norvég sífutó) 1994-2002 és Ole Einar Björndalen (norvég biatlonista) 1998-2002; 5 arany, 1 ezüst. 8. Bonnie Blair (amerikai gyorskorcsolyázó) 5 arany, 1 bronz; 1988-1994. 9. Eric Heiden (amerikai gyorskorcsolyázó): 5 arany; 1980. 10. Rajsza Szmetanyina (szovjet sífutó): 4 arany, 5 ezüst, 1 bronz; 1976-1992.

Magyar mérleg

Ezüst (2): Kékesy Andrea, Király Ede (műkorcsolya, páros): 1948; Regőczy Krisztina, Sallay András (műkorcsolya, jégtánc): 1980.

Bronz (4): Rotter Emilia, Szollás László (műkorcsolya- páros): 1932 és 1936; Nagy László, Nagy Marianna (műkorcsolyapáros): 1952 és 1956.