Nem vásárolnak több magyar csirkét az újabb nyugat-európai baromfi-dioxinbotrány miatt az importőrök. Szabó István, a Magyar Brojlerszövetség elnöke lapunknak elmondta: a román és török baromfiinfluenza miatt 10-20 százalékkal megcsappant kereslet előtti piaci részesedést sem sikerül visszaszerezni.

A közelmúltban több száz nyugat-európai - köztük németországi - állattenyésztő telepen karantént rendeltek el dioxinfertőzés gyanúja miatt. A terebélyesedő dioxinbotrány Belgiumból indult el, és a hírek szerint a fertőzés mögött ugyanaz a cég áll, amely (más néven) a hét évvel ezelőtti nagy európai dioxinbotrányért is felelős volt. (Emlékezetes, hogy Belgiumban 1999-ben több millió csirkét és sertést öltek le a fertőzött takarmány miatt.) Belgiumban négyszáz, Hollandiában 275, Németországban pedig hét üzemet vizsgálnak az állat-egészségügyi és fogyasztóvédelmi hatóságok. A fertőzést állítólag egy rosszul működő szűrő okozta, így került a rákkeltő dioxin a tenyészállatok takarmányába. Az üzemek bezárása, illetve az ott tenyésztett csirkékre és sertésekre vonatkozó eladási tilalom főként az elővigyázatosságot szolgálja.

Információink szerint most kisebb a veszély, mint hét éve, mert egyelőre csak fertőzött takarmányt találtak. A belga Profat nevű cégtől több holland és német állattenyésztő is vásárolt. A múlt héten a hollandok jelezték először, hogy valami nincs rendben: a dioxinszint a megengedett határérték huszonötszöröse volt. A hollandok és a belgák ugyanakkor attól tartanak, hogy a fertőzött hús már régen a boltokban van.

Hiába egészséges a magyar csirke, a nagy importőrök nem Magyarországról szerzik be a vizsgálat alá vont, zárolt üzemek kieső áruját pótló menynyiséget. Szabó Istvántól megtudtuk azt is, hogy Németországban - ahová az évenkénti 25 ezer tonna magyar baromfiexport több mint fele irányul - a lengyel szárnyasokat kedvelik jobban. A német nagykereskedők Lengyelországban, főleg a német határ közelében vásároltak és építettek új baromfitartó telepeket és -feldolgozókat. A kisebb szállítási távolság és a számukra kedvezőbb, kiszámíthatóbb nemzeti szabályozás miatt magasabb jövedelmet érhetnek el, mint Magyarországon.

A Magyar Sertéstartók Szövetségének értesülései szerint az újabb hollandiai és belgiumi takarmánybotrány miatt a különböző távol-keleti piacok helyett Magyarország irányába indultak el a tőkesertés-szállítmányok Belgiumból és Hollandiából. A szövetség arra kéri az agrártárcát, hogy csak a legszigorúbb követelmények mellett engedje forgalomba hozni a külföldi tőkehúsokat és húsféleségeket, emellett úgy véli: az élőállat-import során meg kell vizsgálni a karantén előírásának lehetőségét is. (MTI)

Baromfi-feldolgozás egy magyar üzemben. Kifogástalan, mégis nehéz exportálni