Egy új civilizációs járvány
Az országban 21 millió cukorbeteget tartanak nyilván, a tényleges számukat a fel nem fedezettekkel együtt ennek a kétszeresére becsülik. New York minden nyolc lakosából egy diabéteszes. A színes bőrűek és a kreol bevándorlók negyedeiben a sűrűség ennél is nagyobb. A vietnami veteránok között mára a végtagamputáltak között több a cukorbetegség szövődményei miatt csonkolt, mint a háborús sérült. Az adatok a korábban felnőttkorinak nevezett 2-es típusú diabéteszre vonatkoznak, amely egyre fiatalabb korosztályokban jelentkezik, gyermekeknél sem megy ritkaságszámba. Az utolsó tíz évben az Államokban 80 százalékkal, New Yorkban 140 százalékkal nőtt a megbetegedések száma. Az USA Közegészségügyi Intézet (Centre for Disease Control) adatai szerint az országban naponta, a vasár- és ünnepnapokat is beleértve, 4100 új diabéteszt diagnosztizálnak, 230 amputációt végeznek diabéteszes szövődmények miatt, 120 cukorbeteg veséje mondja fel a szolgálatot, és 55-en vakulnak meg a betegség következtében. A halálokok között a cukorbetegség az ezredfordulós hatodikról 2003-ban a negyedik, 2005-re a harmadik helyre rukkolt elő.
A fejlett világban mindenütt hasonló a helyzet. A földön ma 194 millió cukorbetegről tudnak, s ha a jelenlegi tendenciák nem változnak, a számuk 2030-ra megduplázódik. Európában régiónként változó az előfordulása, négy, hat százalék körüli, s a növekedés mértéke hasonlóan rohamos. Magyarországon ötszázezer ismert cukorbajos mellett ugyanennyi lappangó megbetegedéssel számolnak. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a betegek nyolcvan százaléka 40 évesnél idősebb, s ezeknek is a fele 60-on felüli, nyilvánvaló, hogy az idősödő társadalmakban, amilyen a miénk is, óriási, és a jövőben egyre nagyobb tömegeket érintő problémáról van szó.
A betegség nem gyógyítható, de jól és az intenzív kutatások nyomán egyre hatékonyabban kezelhető. Ám ennek a terhei és a szövődmények ellátása, a szükséges kórházi kapacitások, a rokkantsági ellátások és a munkaidő-kieséssel, a munkaképesség-csökkenéssel járó veszteségek csillagászati összegeket emésztenek fel.
Olyan betegségről van szó, amelynek a kezelése - a megelőzése még inkább - nem csupán orvosi feladat. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a kór ijesztő terjedése a modern civilizáció vadhajtásainak, az életmód előnytelen változásainak, ártalmas táplálkozási szokások meggyökeresedésének "köszönhető". A gyermekkortól jellemző henye, mozgásszegény életvitel, az emésztést alig igénylő, mesterséges tápanyagokkal feldúsított "élelmiszerbombák" népbetegséggé tették a túlsúlyosságot, az elhízást, ami a diabétesz legfontosabb hajlamosító és egyben súlyosbító tényezője. A kialakult betegség sikeres kezelésében a fegyelmezett beteg ismeretei, tudatosan kialakított életrendje és szigorúan betartott diétája nemcsak a gyógyszerszükségletet csökkentik jelentősen, de késleltetik a szövődmények kialakulását is.
Az USA Diabétesz Társaságának orvos elnöke a sajtókampány keretében nyílt levelet intézett - nem az egészségügyi miniszterhez vagy az egészségügyi hatóságokhoz. A Kongresszust szólította fel, hogy nézzenek szembe az állam, a társadalom felelősségével. Fontolják meg, hogy a kötelező iskolai testnevelés, a gyermekek, a fiatalok és az idősebbek tömegsportja, az egészségügyi és táplálkozási ismeretek iskolai oktatása és az egészséges táplálkozás legszélesebb körű népszerűsítése (esetleg a támogatása kedvezményekkel) képesek lehetnek arra, hogy gátat vessenek a terjedő "járványnak". Egy előrelátó egészségbiztosítónak is eminens érdeke lenne, hogy a hagyományosnak tekinthető, a gyógykezelést támogató finanszírozás mellett kiemelten díjazza a megelőzésben kitüntetett szerepet játszó tanácsadó, ismeretterjesztő, szakszerű gondozó-segítő szolgáltatásokat. S akkor még nem esett szó a civil szerveződésekről. Azokról a klubokról, sorstársi szövetségekről, egyesületekről, amelyek - magyarországi vonatkozásban mindenképpen - tevékenységükkel és rendezvényeikkel élen járnak nemcsak a saját érdekeik védelmében, de az egészséges embertársaik felelősségérzetének és szolidaritásának az ébrentartásában is.
