El-Baradei: Nincs válsághelyzet
Az összejövetelt az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja, továbbá Németország és az Európai Unió kezdeményezte. Az esemény Washington diplomáciai sikerének számít, hiszen sikerült rábírniuk az ügyben tőlük eltérően gondolkodó Oroszországot és Kínát, hogy támogassanak egy ilyen akciót. A folyamatot az váltotta ki, hogy Irán január 9-én felújította a nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos kísérleteit, leverve ehhez a NAÜ három plombáját a natanzi nukleáris létesítményében. Ezzel Teherán feladta egyik önkéntes vállalását azok sorából, melyeket két és fél évvel ezelőtt tett. Az ügynökség akkor felszólította Iránt, hogy március 6-ig, vagyis a kormányzótanács soros üléséig állítsa helyre a január 9-e előtti állapotokat. Március 6-a előtt ezért az ügynökség nem tud beszámolni a BT-nek arról, vajon március 6-ig megtette-e Irán azt, amit kértek tőle.
A NAÜ főigazgatója, Mohamed el-Baradei a zárt tanácskozás szünetében újságíróknak azt mondta: a BT állandó tagjai megígérték a kormányzótanácsnak, hogy nem készülnek azonnali büntetőakcióra Iránnal szemben. A főigazgató szerint az ügy kritikus fázisba jutott, de - ahogy mondta - nincs válsághelyzet. Nincs azonnali fenyegetés - tette hozzá -, a legfontosabb a bizalomépítés. Helyettese Olli Heinonen a hét végén tért vissza Iránból, s a várakozások szerint az ő jelentését fogja az ügynökség továbbítani a BT-nek. Elmondta, hogy az tájékoztató jellegű, s nem tartalmaz semmiféle ajánlást. A finn szakember szerint az iráni fél minden kérésüket teljesítette, mindenhová bejuthattak, ahová akartak, minden dokumentumot láthattak, amelyet szerettek volna. Ugyanakkor mégsem volt elégedett az együttműködéssel. A NAÜ szakértői hetek óta panaszkodnak, hogy van egy kritikus dokumentum, amelyet csak elolvashattak, de nem készíthettek róla másolatot, illetve van egy szakértő, akivel nem beszélhettek.
A tanácskozásról kiszivárgott hírek szerint az amerikai nagykövet, Gregory Schulte is arról beszélt, hogy most nem keresik semmiféle szankció vagy büntetőintézkedés bevezetésének lehetőségét. A tanácskozás, s a jelentés a BT-nek sokkal inkább csak nyomás Iránra, a demonstrációja annak, hogy a nemzetközi közösség egységes a követelésekben. Ez az álláspont valószínűleg az a kompromisszum, amelyet az amerikaiak és az európaiak még, az oroszok és a kínaiak már el tudnak fogadni. Ugyanakkor a kormányzótanácsban olyan országok képviselői is vannak, amelyek nehezebben befolyásolhatóak - példának okáért Venezuela vagy Kuba -, s velük is kompromisszumra kellene jutni. A kormányzótanács általában konszenzussal fogadja el határozatait, most azonban szinte mindenki a többségi döntés lehetőségéről beszél. Várhatóan ma szavaznak.
