A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat két Diplomata Áruházat - a másik a Hadak útján volt - és egy Diplomataboltot is működtetett a nyolcvanas években. Az Arany János utcai ígéret földje 1981-ben készült el. Az áruházat a Röviköt, később a Centriköt Vállalat textilipari raktáraként szolgáló épületből alakították ki.

Az addigi évtizedek viszont tulajdonképpen a hagyományőrzés jegyében teltek. Hiszen a ház születése óta raktár volt és irodaház a textilipar szolgálatában. 1909-ben bontották le a telken háromnegyed évszázada álló klasszicista lakóházat, hogy Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervei alapján felépülhessen a korszerű komplexum. A modern stílust megelőlegező épületet 1922-ig bérelte a Goldberger Sámuel és Fiai Rt., akkor azonban megvásárolták, és vállalati központként használták.

Aki látott valaha magyar filmet a két világháború közötti időből, az könnyen el tudja képzelni a több száz, írógépet csattogtató, kimutatásokat lapozgató irodistát az emeleti szobákban. Ám hogy mit tároltak a földszinti és pinceraktárakban, azt akkor tudjuk meg, ha fölütjük Az Est Hármaskönyvének 1935-ös kötetét, amelyben huszonöt oldalas reklámcikket helyezett el a Goldberger cég. Az olvasó megismerhette belőle a gyárak működését, a látványos divatfotókat nézve pedig kedvet kaphatott a gyártmányokhoz.

Ott volt, ugye, a Parisette, amelyet addigra már hamisítottak is; a gyár szerint "1935-ös mintái fölülmúlják az eddigieket is". Aztán jött a Goldbergergyár "kisszakasza, a Flocon. Fogása gyapjúszerűen lágy, esése könnyű, olcsóbb a Parisette-nél is, s délelőtti ruhákra, pongyolákra, pizsamákra egyaránt kiváló". A Goldfaille imprimét a legszebb délutáni ruhaanyagként hirdették, a Goldbolerót pedig úgy, mint ami "egészen új s rafinált hatásokra ad lehetőséget". A Goldmatt arra volt hivatott, hogy belőle készüljenek a nyári délutáni és esti ruhák, s hogy "a déli korzók, fürdőhelyek, délutáni teák legízlésesebb látványa" legyen. A műselyem Goldanit készítői szerint alig lehetett megkülönböztetni a valódi hernyóselyemtől. Az estélyi ruhás dámák Goldstar kelmében ragyogtak, a leányok Goldberger mosóból varrattak strandruhát és dirndlit, a kombiné pedig mi másból készülhetett volna, mint Goldona Rayé és Goldona Faconné anyagból.

1950-ben aztán, az államosítás után az új tulajdonos kiüríttette az Arany János utcai központot, és Goldbergerék irodistáit visszaküldte Óbudára. Jött a raktár-, majd a Diplomata Áruház-korszak. Tulajdonképpen most, csaknem száz évvel a felépülte után lehet először szabadon bekukkantani a nevezetes épületbe. A CEU kiállítóterme kapott benne helyet. A hajdani irodák helyén többek között a Szabad Európa Rádió archívumát helyezik el.