A 120 megawatt teljesítményű, elektromos energiát és hőt termelő erőmű 2004 végéig szénnel tüzelt, akkortól azonban - egy 15 milliárd forintos beruházás nyomán - a Pannonpower áttért a gáz- és bio-massza-tüzelésre. A szénfűtésű kazánok kéményei korábban nagy mennyiségű kén-dioxidot bocsátottak ki.

Korábban gondot okozott az eltüzelt szén salakja is, amelynek több százezer tonnás meddőhányóit az erőmű sok pénzért parkosította. A biomassza-tüzelésű kazán hamuja viszont tápanyagként visszajuttatható a természetbe - tudtuk meg Marczy Attilától, az erőmű kereskedelmi igazgatójától. A hamut jelenleg öt növény- és talajvédelmi állomás vizsgálja, s az adatok azt bizonyítják, hogy ez az anyag nem káros a környezetre, ugyanakkor - magas foszfor- és káliumtartalma okán - pótolhat bizonyos műtrágyákat. A hamu termékké minősítési eljárása májusban fejeződik be, s azt követően a részvénytársaság forgalmazni akarja a biomasszakazán melléktermékét. Évente háromezer tonna fahamu képződik a pécsi erőműben, s ez a mennyiség ezer hektár föld termékenységét javíthatja. (Egy hektárra a szakemberek 3-12 tonna hamu kiszórását javasolják.) Az erőmű hamujának használata elsősorban a savanyú talajokon indokolt, s ez a természetes anyag egyaránt jó a szántóföldi és kertészeti növényeknek, valamint a réteknek és az erdőknek.