Az alaphangot George W. Bush amerikai elnök adta meg, aki ugyan nem beszélt a megszokottnál keményebb hangon Iránról, de kifejtette, hogy a világnak meg kell előznie az iráni atomfegyver kifejlesztését. Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök viszont azt fejtegette, hogy a 27 éve független nemzet minden nyomásnak ellenáll a nukleáris ügyben addig, amíg el nem ismerteti teljes jogát az atomtechnológiára.

Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja megegyezett abban a szövegben, amelyet ma Bécsben beterjesztenek a kormányzótanács ülése elé. E szerint a tanács felszólítaná Iránt, hogy függessze fel újra a nukleáris fűtőanyaggal való kísérleteit, s ezzel állítsa helyre a bizalmat önmaga iránt. Emellett a tanács a BT elé terjesztene minden Iránnal kapcsolatos jelentést és dokumentumot. Az biztos, hogy a BT érdemi döntéseket csak március 6-a után tud hozni. A NAÜ főigazgatója ugyanis csak ekkor tud számot adni arról, mit tett Irán a felszólítására, mivel ekkor jár le a Teheránnak szabott határidő. Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter egy tegnapi lapinterjúban arról beszélt, hogy ekkor már komoly szankciókat fogadhat el a BT.

Oroszország és Kína egy-egy külügyminiszter-helyettest küldött tegnap Teheránba, hogy megpróbálják rábeszélni az iráni kormányzatot, tartsa be korábbi ígéreteit, s függessze fel a fűtőanyaggal kapcsolatos kísérleteket. Jack Straw brit külügyminiszter ugyanakkor találkozott Manusehr Mottaki iráni külügyminiszterrel, s a hírek szerint felszólította, maradjanak meg a NAÜ keretei között, ez ugyanis szerinte Irán elsőrendű érdeke. Az iráni parlament viszont emlékeztette a kormányzatot a tavaly elfogadott törvényre: ha a BT elé viszik az ügyet, Iránnak fel kell adnia összes önként vállalt korlátozásait, melyek meghaladják az atomsorompó-egyezmény előírásait. Ezek közül eddig egyet adtak fel, éppen az ominózus kísérletek tilalmát a nukleáris fűtőanyaggal.