A botulinum toxinos szer fájdalomcsillapítási hatékonyságát legjobban az a frissen publikált kísérlet bizonyítja, amely szerint Botox-kezeléssel még az egyik legkínzóbb idegfájdalom, az arcidegzsába tünetei is csillapíthatóak.

A betegség során rohamokban jelentkező villámcsapásszerű, éles fájdalom jelenleg csak gyógyszerezéssel illetve idegsebészeti beavatkozással enyhíthető. Ezek mellé kínál ígéretes alternatívát a Botox-injekciózás, amely a tanulmány szerzői szerint nemcsak eredményes, de mindkét említett gyógymódnál kevesebb kockázattal jár.

A Neurology folyóiratban megjelent elemzés 13 páciensen végzett vizsgálat eredményeit foglalja össze: a Botox-injekció alkalmazása az arcidegzsábában szenvedő betegek mindegyikénél részleges, vagy teljes tünetcsökkenéshez vezetett. A 60 napos vizsgálat során a páciensek többsége 50 százalékkal mérsékelte a fájdalomcsillapítók szedését, néhányan pedig teljesen felhagytak a gyógyszerezéssel a Botox-kezelés hatására.

A botulinum toxin erős idegméreg, vegyi fegyverként híresült el - egészen kis menynyiségben is alkalmas tömegek megmérgezésére. Idegbénító hatása miatt azonban a gyógyászatban sem ismeretlen, hatóanyagát közel 20 éve használják izomgörcsoldóként, többek között kancsalság, kényszeres pislogás vagy önkéntelen kiáltásokat előidéző úgynevezett Tourette-szindróma kezelésére. Néhány éve a szépségipar is felfedezte - mára a Botox-kezelés napjaink egyik legnépszerűbb arcfiatalító beavatkozásává vált. Megfelelő helyre és menynyiségben beinjekciózva ugyanis a botulinum toxin átmenetileg bénítja az arcon a ráncok kialakulásáért felelős mimikai izmokat. Évente egy-két Botox-kezeléssel a túlzott verejtékezés is orvosolható.

Fájdalomcsillapítóként való alkalmazására csak néhány éve indultak kísérletek, de tavaly publikált vizsgálati eredmények szerint a botulinum toxin a migrén és a derékfájdalmak enyhítésében is jó szolgálatot tehet.

"Magyarországon a Botox-kezelést nem használják fájdalomcsillapításra" válaszolta lapunk kérdésére Dr. Bihari Katalin, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet főorvosa. "Ilyen jellegű alkalmazása azonban még máshol is csak kísérleti fázisban van. A hazai gyakorlat egyelőre az izmok túlműködésével járó betegségek (például szemhéjgörcs, féloldali arcrángatódzás, nyaki izomtónuszavarok, illetve a kisgyermekek agyi bénulása) kezelésére terjed ki, a törzskönyvezés és finanszírozás is e rendellenességekre korlátozódik. Indokolt esetben az injekciót az OEP szerzi be, és a kijelölt központok ingyen jutnak hozzá."

A Botox-kezelés hazai elfogadtatásában úttörő szerepet játszó neurológus főorvosnő kiemelte, hogy szemben a gyógyászati célú alkalmazással, a szer kozmetikai indikációja még nincs törzskönyvezve hazánkban. A Botox-injekciózás kozmetikai szalonokban való felhasználása ezért veszélyes, és a jelen gyakorlattal szemben szigorúan tilos!

Nálunk a kozmetikai alkalmazás még tilos, fájdalomcsillapításra azonban már van lehetõség