Egy diplomáciai forrás szerint az irániak hatpontos javaslatcsomaggal érkeztek a találkozóra. Ebben bizonyos, egyelőre nem ismert kiegészítésekkel elfogadnák azt a moszkvai javaslatot, hogy az iráni urániumot ne odahaza, hanem Oroszországban dúsítsák. Ez jelentős előrelépés lenne, mert csökkentené annak kockázatát, hogy Irán atombomba készítésére használja saját atomprogramját.

A hírt egyelőre nem erősítették meg. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter már előre bejelentette: ha igaz is a dolog, az irániak csak azért érdeklődnek az orosz javaslat iránt, hogy ezzel elkerüljék a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség esetleges elítélő határozatát.

Az EU részéről hangsúlyozták: hogy a hétfői brüsszeli megbeszélés nem volt tárgyalás, egyszerűen meghallgatták az iráni javaslatokat. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője előzetesen elmondta: nagyon jó, hogy a két fél beszél egymással, de a megoldáshoz az kell, hogy az irániak álláspontja megváltozzon. Egyben leszögezte, hogy az EU fenntartja határozott álláspontját, s ellenzi a korábban vállalt iráni korlátozások felmondását, az ország atomprogramjának teljes körű újraindítását. Mint mondta, a tanácskozáson elhangzottakról tájékoztatni fogja az EU-tagállamok Brüsszelben ülésező külügyminisztereit - jelentette az MTI.

A Reuters hírügynökség szerint Jack Straw brit külügyminiszter "semmi újat" nem hallott az irániaktól, és folytatja az oroszok és a kínaiak győzködését az ügy BT elé utalása érdekében. Az oroszok egyébként fölkérnék Kínát, vegyen részt az iráni urán dúsításában. Ezt állítólag az irániak nagyon szeretnék. Teherán egyébként bevallottan időt akar nyerni, legalább néhány újabb napot az alkudozásra, mielőtt a NAÜ határoz. A nagy játszma egy másik szereplője, India állítólag titkon Teherán pártját fogja, amivel veszélyeztetheti India és az USA atomipari együttműködését. (Ez azért fontos, mert Washington hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy Indiának - elvben törvénytelenül - atomfegyvere van. - A szerk.) Indiai részről annyit mondtak, hogy ha szavazásra kerül az ügy, akkor tartózkodni fognak.

A brüsszeli brit-francia-
német-iráni megbeszélés alig néhány órával előzte meg azt a tanácskozást, amelyet - hétfőn este - Londonban tartottak az ENSZ BT öt állandó tagjának (USA, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németországnak a külügyminiszterei ugyanebben a témakörben. Az EU és Washington a BT elé akarják vinni az iráni ügyet, Moszkva és Peking viszont - legalábbis egyelőre - habozik. Márpedig az esetleges szankciókhoz arra lenne szükség, hogy azokat egyik állandó BT-tag se vétózza meg.