Az aláírásgyűjtés kezdeményezői azt kérik, hogy az Országgyűlés módosítsa a kisebbségi törvényt és az abban szereplő népcsoportok felsorolását a zsidó kisebbségi népcsoporttal egészítse ki. Az AB megvizsgálta és elutasította azokat az Országos Választási Bizottság (OVB) október 20-i, az aláírásgyűjtő ívet hitelesítő döntése ellen benyújtott kifogásokat, melyek szerint nem állnak fenn a zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánításának törvényi feltételei. Az AB ezzel a döntésével helybenhagyta az OVB határozatát.

Az AB MTI-hez eljuttatott közleménye szerint hétfői határozatában kimondta: csak azt vizsgálhatta, hogy az OVB törvényesen gyakorolta-e hatáskörét akkor, amikor az aláírásgyűjtő ív hitelesítése mellett döntött. Az OVB-nek pedig nem feladata azt vizsgálni, hogy a népi kezdeményezés teljesíthetőségének törvényi feltételei fennállnak-e.

"Az Országgyűlés hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy teljesülnek-e a népi kezdeményezésben foglalt törvénymódosítás feltételei. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítése iránti eljárásban - a hitelesítésre irányadó alkotmányi és törvényi szempontokon túlterjeszkedve - az ügyben érdemben határozzon" - tartalmazza az AB közleménye.

A nemzeti kisebbséggé nyilvánításhoz az szükséges, hogy legalább ezer, magát a közösséghez tartozónak valló magyar állampolgár ezt kérje az Országgyűléstől, amely dönt a kérelemről. Az Országgyűlés elsősorban azt vizsgálja, hogy megfelel-e az adott népcsoport a törvényben szereplő feltételeknek, a kisebbség kritériumának, azaz nyelvében, kultúrájában, hagyományaiban különbözik a többségtől, s legalább száz éve az ország területén él. Tavaly tavasszal a hunok ügyében volt ilyen eljárás, de azt a kérelmet az Országgyűlés elvetette.

A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény szerint a jelenleg Magyarországon honos népcsoportok: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

A zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánítása ügyében az aláírásgyűjtők korábban azzal érveltek: "a hazai zsidóságot a közvélemény egészen a XIX. század közepéig nemzetiségként tartotta számon" (...) "ez akkor változott meg, amikor Magyarországnak szüksége volt arra, hogy a területén élő nemzetiségek relatív túlsúlyát csökkentse, s ezt jól szolgálta a zsidóság vallásként történő regisztrálása, miközben nemzetiségként magyarnak számolták őket".

Deák Gábor, aki negyedmagával fordult az OVB-hez, korábban az MTI-nek kifejtette: a nemzetiséggé nyilvánítás nem jelentené azt, hogy a zsidóság elvesztené történelmi egyházi besorolását, a kettő nem zárja ki egymást.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vezetőségi tagja hangsúlyozta, hogy a zsidóság fennmaradását a vallás biztosította, a zsidó hagyományok jelentős része a valláshoz kötődik, ám a hitközség a zsidóságnak csak egy részét képviseli.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke korábban az MTI-nek nyilatkozva alapjaiban elhibázottnak nevezte a kezdeményezést, amely szerinte nem tükrözi a magyarországi zsidóság többségének véleményét.

(MTI)