Irodaház lesz a Gizella malomból

Megmenekül egy értékes ipari emlék: új tulajdonosa eredeti jellegét megőrizve irodaházzá alakítja a dél-pesti városképet meghatározó, Soroksári úti Gizella malmot. Az épület köré szállodát, apartmanhotelt és lakóházat terveznek. A fővárosi védettségű malomnak országos védettséget javasol a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, azaz a műemlékvédelmi hatóság.

A Gizella malmot 1880-ban építtette a Krausz-Moskovits család. A termény- és marhakereskedőként meggazdagodott família addig mindenekelőtt szeszgyártóként volt ismert, üzemük a mai Orczy tér közelében állt. Gőzmalmukat viszonylag későn alapították: a Soroksári úton addigra már kialakulóban volt egy malmi negyed, ahol a XIX. század fordulóján öt cég malma működött. A Gizella létesítésekor már javában dolgozott a hatvanas években alapított Concordia és a Pesti Molnárok és Sütők malma - tudtuk meg a Malomipari Múzeum vezetőjétől, Sebők Tibortól.

A Gizella Gőzmalom - amely a közhiedelemmel ellentétben nem Szent István király, hanem az alapító Krausz Lajos báró feleségéről kapta nevét - kialakult infrastrukturális környezetben kezdhette el tevékenységét. A Soroksári út első gőzmalmainak építése idején ugyanis legfeljebb sejteni lehetett, hogy a Duna mentén megépül a vasút a teherpályaudvarral, a híres Elevátor, azaz a tranzit gabonatároló és a legfontosabb létesítmény, a székesfőváros első vasúti összekötő hídja, amelynek jelentősége csak a Lánchídéval hasonlítható össze. Az 1880-as években tehát mindez már megvolt. A malmok saját oldalvágányokkal kapcsolódtak a vasúthoz, ahonnan vagonfordítók segítségével érkeztek hozzájuk az őrlésre váró gabonával és a gőzgépek kazánjait fűtő szénnel magrakott vasúti kocsik.

A Krausz-Moskovits-féle gőzmalom telkén korában gyapjúmosó cég működött. A Soroksári, a Tinódi, a Vaskapu és az Ipar utca közti terület - a többi maloméval összehasonlítva - meglehetősen szűkös volt, ezért a német és osztrák tervezők ügyes és korszerű megoldásokkal meglepően kompakt épületegyüttest alkottak. Az őrlőüzemet - elsőként az országban - itthon, a Láng-féle gépgyárban készült gőzgépekkel szerelték fel. A Malomipari Múzeumban őrzött régi plakát tanúsága szerint a Gizella malom a XX. század első évtizedében évente száznegyvenmillió kilogramm gabonát őrölt fel. A közben részvénytársasággá alakult cég ekkoriban nagyjából négyszáz embert foglalkoztatott.

A magyar malomipar aranykora a trianoni békekötésig tartott. Ekkor az ország elvesztette szénbányáinak nagy részét, ráadásul a szomszédos államok bojkottálták a magyar gabonát és lisztet: főként amerikai gabonát vásároltak. A nagy gőzmalmok nehéz helyzetbe kerültek, a Gizella azonban átvészelte a krízist - vélhetően a székesfőváros segítségével -, átállt a villamos üzemre. A váltásban szerepet játszott, hogy tőle északra lebontottak több ipari épületet - köztük a Pesti Molnárok és Sütők Malmát - és a megüresedett telkeken Bauhaus stílusú lakónegyedet kezdtek kialakítani. Ebbe a miliőbe nem illett bele a malomkémény füstje.

A Gizella gőzmalom komolyabb sérülések nélkül vészelte át a második világháború bombázásait is. A pesti malmok közül elsőként kapcsolódott be a közellátásba. Az államosítás után nemzeti vállalatként működött tovább, központi irányítással. 1963-ban zárták be - bevezető vágánya útjában állt a Soroksári út fejlődésének -, és egészen a közelmúltig raktárként működött.

A Gizella malom értékét nem a kora jelenti, hanem mindenekelőtt városképi szerepe - írja tanulmányában Bazsó Gábor, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa. Tornyos főhomlokzata messziről szembetűnik, jól látszik a Petőfi hídról és Budáról is, a több mint három évtizede már csak raktárként működő épület műemlékként való megtartása tehát feltétlenül indokolt. A megőrzés szándéka azonban csak külsejére vonatkozhat, mert a tűzvédelmi előírások nem teszik lehetővé az impozáns faszerkezetű terek új funkciójú felhasználását.

A terület részletes rendezési tervében (rrt) a malmot tárgyaló részben elhibázott kikötés olvasható. "A helyi védettség alatt álló volt Gizella malom Tinódi utcai főépületének nyugati és keleti homlokzatai és a kapcsolódó toronyépítmények megtartandók. Gondoskodni kell a hasznosítás során legalább háromszor három pillérhez tartozó födémmező konzerválásáról az épület teljes magasságában: az épület nyugati (Soroksári úti) homlokzatához csatlakozó épületrész nem alakítható ki. Az épület nyugati homlokzata a közterület (Soroksári út) felől nyíló rálátás biztosítása érdekében legfeljebb részlegesen takarható a Soroksári út felőli utcaképben." Az idézett előírás átgondolatlanságát nyilvánvalóvá tették az 1998-ban, a részletes rendezési terv szellemében készült vázlatok, amelyeken a főépület két véghomlokzatának megtartása testesebb, lapos tetős új épületre applikálva bizarr képet nyújt - állapította meg Bazsó.

A fővárosi védelem alatt álló, egykori malomtelepet tavaly ősszel kezdték bontani, hogy irodaházzá, szállodává és lakóházzá alakítsák. A befektető - az IVG Immo-Park Kft. - örvendetes módon az rrt-ben előírtnál többet szeretne megóvni az épületből. Elképzelése szerint a főépület teljes tömegét megőrzik, három oldalon pedig - a Duna felőli, a Tinódi utcai és a Vaskapu utcai homlokzaton - helyreállítják az eredeti állapotokat. Az udvarra néző hosszú homlokzat emeletein két szakaszt kivágnak a falból, hogy utat engedjenek a természetes fénynek. A főépület külső jellegének megtartása érdekében lebontották a raktárszárnyakat, a volt irodaépületet és a csatlakozó lakóházat, hogy helyükön új épületeket emeljenek. Ez elfogadható kompromisszum - állapítja meg a műemlékvédelmi szakember.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.