A nyomorúságos Dzsabalia menekülttáborban - ami inkább hasonlít egy véletlenszerűen emelt városhoz - a tengerparti homok keveredik a mindent beterítő porral és kosszal. Pedig akár üdülőparadicsom is lehetne ez a földnyelv itt a Gázai övezet északi részén.

- Erre a napra várunk évek óta, hogy szabadon válaszszunk. Többpártrendszert akarunk, mely végre a népet szolgálja - mondja Khaled a dzsabaliai piacon. Ő mindennap itt lézeng, hátha akad munka, mert ahogy az egy négyzetkilométeren élő 110 ezer ember 70 százalékának, neki sincs munkája. Tizenkét tagú családját alkalmi munkákból, segélyekből tartja el. Gáza város szélén az ENSZ palesztin területeken dolgozó szervezete, az UNWRA és az Európai Unió oszt segélyeket. A menekültstátust igazoló kártyáért lisztet, olajat kapnak a családok. A "zsákmányt" aztán ütött-kopott autóban, szamár húzta szekéren viszik haza. Az elosztóhely mellett bódékban aztán néhányan árulják a segélyeket, olyanok, akiknek több jutott, vagy többet szereztek. - Az izraeliek kivonulásával romlott a gazdasági helyzet: az árak felmentek, a munkanélküliség nőtt, és nagyobb az infláció is - panaszolja Khaled.

A várost Fatah- és Hamasz-zászlók egyaránt beterítik. A sárga és zöld lobogó megfér egymás mellett. A gázaiak csak különleges engedéllyel hagyhatják el az övezetet Izrael felé, az idegen itt jelenség. A piacon feltűnik a radikális Népi Front jelöltje. Nem zavarja, hogy tegnap már kampánycsend volt.

- A kivonulás óta a biztonsági helyzet is rosszabb - mondja Wasim, aki olcsó ruhát árul. - A Fatah embereinek egyre több fegyverük van, és senki sem ellenőrzi őket - mondja. Szerinte azért népszerű a Hamasz Gázában, mert olyan iszlám szervezet, amely betartja a törvényeket, a muzulmánokat, a palesztinokat is irányító iszlám törvényeket.

A második intifáda itt mindenesetre nem annyira népszerű. Mindenki, akivel beszéltem elismeri (kivéve a Hamasz szóvivőjét, Sami Abu Zuhrit), hogy az intifáda miatt élnek rosszabbul ma Gázában. A második palesztin felkelés óta Izraelben tulajdonképpen megszűnt a munkalehetőség. Az utca embere meglepően felvilágosultan gondolkodik a politikáról: "független bírói rendszerre van szükségünk". A legtöbb gondot a biztonsági erők okozzák. A fegyverekkel, amikkel meg kéne védeniük minket, ellenünk fordulnak - mondja Mr. Hadzs, aki nem tudja eltartani nyolctagú családját a piacon megkeresett pénzből. - Az intifáda tönkretette a gazdaságunkat - mondja, és kifejti, hogy bizony Jasszer Arafat egykori elnök politikai céljait szolgálta leginkább a fegyveres felkelés négy évig tartó fenntartására. Mr. Hadzs mindenképpen el akarja nekem mondani, hogy a palesztinok többsége sem a Hamaszban, sem a Fatahban nem hisz.

Arafat ezzel együtt megmaradt az egyetlen tekintélynek a palesztinok szemében. - Abu Mazen (Mahmud Abbasz palesztin elnök) él, de sosem hallunk felőle, Arafat halott, de mindenütt ott van - mondja Atta, egy izgatott fiatal fiú a tegnap Gázában rendezett tüntetésen, ahol az elviselhetetlen biztonsági helyzet miatt tiltakoztak. A tüntetésen inkább csak bámészkodtak az emberek, semhogy aktívan részt vettek volna.

A most is forrólevegőjű Gázában is megkezdődtek reggel a választások. Khaled el-Batsh, az Iszlám Dzsihád terrorszervezet szóvivője lapunknak elmondta: nem áll szándékukban akadályozni senkit, hogy elmenjenek választani, nem szabotálják az eseményt. Zalán Eszter

Választási "menet" rendõri segítséggel Gázában