Ha majd a szavazatok összeszámlálása is korrekt lesz, akkor elmondható: az első után tíz évvel megtartott választás a térség állapotaihoz képest szabad és demokratikus volt. Mintegy nyolcszáz külföldi megfigyelő - köztük több magyar - felügyelte, szabályos-e a voksolás.

Noha Amerika és Izrael előre bejelentette, hogy nem tárgyal olyan palesztin kormánnyal, amelynek része a Hamasz, a radikálisnak tartott szervezet a választáson akár le is győzheti az eddig kormányzó Fatah pártot. Azonban - mint kiküldött munkatársunk, Zalán Eszter helyszíni tudósításából kiderül - a Fatah megőrizheti vezető szerepét, ha a független csoportok jól szerepelnek és koalícióra lépnek vele.

Közben a Hamasz is szebb arcot mutatna a külvilágnak, amelynek döntéshozói megosztottak: elszigeteljék, vagy ellenkezőleg, bevonással ösztökéljék demokratizálódó politikai pártosodásra a radikális, sőt fegyveres szervezetet. Mahmud Abbasz palesztin elnöknek komoly dilemmákkal kell szembenéznie. A Hamasz koalícióban és ellenzékben is problémákat okozhat, de e szervezet maga is megosztott: békésebb vagy még harciasabb legyen-e választási sikere után. Az első eredménybecslések szerint a Fatah 40-46, a Hamasz 30-33 százalékot kapott.

Annyi biztosnak látszik, hogy a palesztin önkormányzat területén demokratikusabb közállapotok, tényleges többpártrendszeri és civil társadalmi formációk alakulhatnak ki.

Ami a palesztin-izraeli békefolyamatot illeti, meg kell várni egy másik voksolást is: a zsidó állam szavazói március végén választanak képviselőházat.

Palesztin szavazók Gázában