Kényszerfogyókúra a kórházakban?
Hetente két kilót fogy a kórházi kezelés alatt egy átlagos beteg - ez derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) legutóbbi felméréséből. Antal Emese, a szervezet elnöke lapunknak elmondta: több mint kétszáz beteg sorsát kísérték figyelemmel. A vizsgálatban részt vevőket legalább hétféle osztályon kezelték, és többségüknek két vagy több betegsége volt. Az adatok alapján a betegek kétharmada akaratán kívül veszített testsúlyából.
Kétkedéssel fogadták a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) vezetői a felmérést. Ari Lajos, az EGVE elnöke közölte: szeretnék megismerni a felmérés részleteit, s ha a helyzet valóban ennyire súlyos, akkor el kell gondolkodni azon, mit lehet tenni a változások érdekében. Az elnök szerint nem igaz, hogy a kórházakban nem táplálják tisztességesen a betegeket. Az adatok azért sem meggyőzőek, mert egy beteg átlagosan hat napot tölt a kórházban. Ezalatt megállapítják a baját, és előírják a terápiát, tehát az állapotjavulás csak később kezdődhet el.
Azt Antal Emese sem tagadja, hogy a vizsgálat nem reprezentatív mintán alapul, de szerinte az eredmény így is megkérdőjelezhetetlen. Az utóbbi években ez már a sokadik vizsgálat, amely a kórházi betegélelmezés hiányosságaira hívja fel a figyelmet. Nyugaton beváltak az úgynevezett táplálási teamek. Ilyet nálunk csak néhány kórházban alakítottak ki. Ezek a dietetikust, gyógyszerészt, klinikust, gazdasági szakembert magukban foglaló csoportok lehetnének a letéteményesei az ésszerű és gazdaságos táplálásnak.
- A kórházi "minőségi éhezés" nem magyar jelenség - nyilatkozta lapunknak Zajkás Gábor, az Országos Élelmezésbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató-helyettese. A szakember szerint a legtöbb betegség eleve testsúlyvesztéssel jár. A kórházakban sok az idős ember. Ők többféle gyógyszert szednek, így a mellékhatások miatt étvágytalanok, és a kor előrehaladtával csökken a szomjúságérzetük is. Továbbá a rengeteg "éhgyomorra" végzett vizsgálat miatt sokan rutinszerűen koplalnak. A betegek "minőségi éhezésének" okait az OÉTI 2003-ban vizsgálta. Kiderült, hogy a "betegéhezésnek" nemcsak étrendi okai voltak, de az esetek harmadában a diéták fehérje-, energia- és vitamintartalma is hiányos volt. Zajkás Gábor szerint ugyanez a probléma tapasztalható az egészséges emberek étrendjében is. A vizsgálatot végzők azt javasolták, hogy készüljenek szakmai irányelvek a helyes kórházi táplálásra. Ez a munka megkezdődött - mondta a szakember.
Az Orvosi Hetilap korábbi szakmai közleménye szerint egy két-három napos koplaláshoz két-három százalékos fogyás társul - ennek még alig van káros következménye. Ha egy hétnél tovább éhezik a beteg, minden további súlyveszteség már komoly következményekkel jár: csökken az izomerő, és szinte minden belső szerv működése károsodik. Az immunrendszer gyengül, a szervezet ellenálló képességének csökkenése miatt nő a fertőzések, szövődmények száma. Lelassul a sebek gyógyulása is. A közlemény szerint téves az a nézet, hogy a fekvő betegnek kicsi az energiaigénye, a súlyos betegek esetében ez éppen fordítva van.
