Nyelvtanulás ingyen és százezrekért

Az önkormányzatok által szervezett ingyenes nyelvtanfolyamoktól a félmillió forintba kerülő londoni kurzusokig számos lehetőség van a nyelvtanulásra. Ám sok az olyan ember, aki nyelvvizsgája ellenére képtelen idegen nyelven megszólalni.

Várhatóan ebben az évben is több százan jelentkeznek majd a szegedi önkormányzat által meghirdetett ingyenes angoltanfolyamra: az először két évvel ezelőtt elindított kurzusokra eddig több mint háromezren jártak. Több száz kismama és nyugdíjas is megfordult itt: bár volt lemorzsolódás, az idősebb korosztály tagjai közül is viszonylag sokan elsajátították az alapokat, hogy angolul beszélgethessenek iskolás unokájukkal vagy ne okozzon számukra gondot egy segítséget kérő külföldi turista útba igazítása. A szegedi kezdeményezés nem egyedülálló: Budapest egyes kerületeiben és az ország más nagyvárosaiban is indítottak már hasonló tanfolyamot, és Miskolcon éppúgy nagy volt az érdeklődés, mint Szolnokon.

- A lakosság számára szervezett ingyenes városi nyelvórák nem teremtenek konkurenciát a nyelviskolák számára: a nagy csoportokban, nem ritkán harminc-negyven fővel zajló oktatás leginkább arra szolgál, hogy felkeltse az igényt az adott nyelv alaposabb elsajátítására - vélekedik Istenes Henriett, a szegedi ILS Nyelviskola vezető nyelvtanára.

Anyagi ráfordítás nélkül nyelvet tanulni a szakmai kamarák által indított, rendszerint valamilyen pályázati forrásból támogatott tanfolyamokon is lehet: szerveztek már nyelvoktatást vendéglátósoknak, taxisoknak, bolti eladóknak és gyógymasszőröknek éppúgy, mint fodrászoknak, kozmetikusoknak vagy benzinkutasoknak. A pedagógusok nyelvtanulására az Oktatási Minisztérium a Tempus Közalapítványon keresztül pályázati keretet is elkülönített.

Az oktatásukat maguk finanszírozó hallgatók célja leggyakrabban a nyelvvizsga letétele: annak ellenére, hogy középiskolában és az egyetemeken is folyik nyelvoktatás, a magániskolákban sok a diák ügyfél, aki érettségi vagy államvizsga előtt szeretne nyelvvizsgázni, s nem magántanárhoz fordul, hanem a csoportos tanulási formát választja. Az elérhető nyelvpótlék miatt ugyancsak a nyelvvizsgára hajtanak azok a közalkalmazottak és köztisztviselők is, akik ezáltal többletjövedelemre számíthatnak. Ezzel szemben az oktatást finanszírozó magáncégek jellemzően nem vizsgabizonyítványt, hanem gyakorlati nyelvtudást várnak el dolgozóiktól.

- Nyelvtanuláshoz szinte mindenki vehet igénybe állami támogatást - jelenti ki Szivi József, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet szakmai igazgatóhelyettese, utalva arra: amennyiben azt a területileg illetékes regionális fejlesztési és képzési bizottság jóváhagyja, a vállalkozások a szakképzési hozzájárulás terhére a szakmai képzésekhez hasonlóan nyelvórákra is elküldhetik dolgozóikat. A tanulmányaikat önmaguk finanszírozók pedig az akkreditált nyelvtanfolyamok költségének 30 százalékát, legfeljebb 60 ezer forintot leírhatnak az adójukból.

- A nyelvvizsga gyakran nem több, mint egy féltve őrzött dokumentum a fiókban, s valójában egy évekkel korábbi tudást tükröz - jelenti ki egy 2005-ben végzett felmérésre hivatkozva Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) alelnöke. Tavaly egy országos felmérés során a válaszadókat nemcsak megkérdezték nyelvtudásukról, hanem a kérdezőbiztosok tesztelték is az interjúalanyokat. Kiderült: a nyelvvizsgával rendelkezők jelentős hányada nem beszéli az adott szinten a nyelvet. Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy a vizsgabizonyítvány megszerzése után a vizsgázó nem használta a megszerzett ismeretet, így tudása megkopott. A kutatás szerint egyébként a 45 év alatti lakosság körében csak minden hetedik embernek van valamilyen nyelvvizsgája.

Használható nyelvtudás leginkább idegen nyelvi környezetben szerezhető, ám nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak egy akár több százezer forintba is belekerülő külföldi nyelvtanfolyamot. Sem adat, sem kimutatás nem áll rendelkezésre arról, hányan tanulhatnak külföldön nyelvet. Förster Anita, a Nyelvi Utaztatók Szakmai Egyesületének tagjaként működő fővárosi LingVisit Oktatásszervező és Nyelvi Utaztató Kft. irodavezetője azt hangsúlyozta: nehéz ennek megbecsülése, mert több vállalkozás utazási irodai engedély nélkül szervez tanulmányutakat. Másrészt sok fiatal külföldi munkavállalásának hátterében is a nyelvtanulási szándék áll. Ők nem fizetnek a tanulásért, hanem éppen ellenkezőleg: pénzkeresés közben sajátítják el a nyelvet.

Soktényezős tanfolyamárak

A nyelviskolák tanfolyamdíjait szinte lehetetlenség összehasonlítani egymással, s csak az árakat figyelni félrevezető. A színvonalat befolyásolja a település, a felszereltség, a választott nyelv, a tanárok felkészültsége, a csoportlétszám, a helyszín, a tanfolyam hossza, a heti óraszám. A csoportos foglalkozások díjszabása tanóránként átlagosan 600-800 forinttól 1500-2000 forintig terjed. Mivel az egymástól rendkívül eltérő oktatási lehetőségek és struktúrák miatt pontosan nem tudni, összességében hányan vesznek részt a felnőttképzés keretében nyelvoktatásban, így a választott nyelvekről is csak becslések vannak. A legnépszerűbb az angol nyelv, azt követi a német, a francia, az olasz és a spanyol, több helyen reneszánszát éli az orosz nyelv. A nyelviskolákat tömörítő szövetségek és egyesületek azt ajánlják a nyelvtanulásra pénzt és időt áldozóknak: mielőtt beiratkoznak valahová, tájékozódjanak a tanítási módszerekről.

Évente több ezren nyelvvizsgáznak eszperantóból, közöttük sok az olyan egyetemista és főiskolás, akinek a vizsgabizonyítvány a diplomájához kell. Szilvási László, a Magyar Eszperantó Szövetség igazgatója elmondta: amíg 1999-ben még nem egészen hatszázan vállalkoztak a vizsgára, 2004-ben mintegy hatezren tettek nyelvvizsgát, a nyelvet ismerők száma pedig az országban eléri az ötvenezret. Az eszperantónyelv-vizsgáért is jár a pluszpont a felvételin és a nyelvpótlék a hivatalban.

Angolórán a Szegedi Szimfonikus Zenekar mûvészei

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.