Jégre vitt jégcsarnok ráfizetéssel
A budapesti székhelyű Jégcsarnok Kft. az elmúlt években több megyeszékhely és a főváros önkormányzatával is tárgyalt könnyűszerkezetes jégcsarnokok megépítéséről. A beruházások nem minden esetben voltak zökkenőmentesek: hol a hitel megszerzése, hol az önkormányzatokkal folytatott alkudozások miatt csúsztak a határidők. A társaság elsőként Zalaegerszegen kezdett jégcsarnoképítésbe, amit végül helyi vállalkozók fejeztek be. Debrecenben 2004-ben, Kaposvárott 2005-ben adták át a cég beruházásában elkészült új létesítményeket, Szolnokon pedig az idén készül el a csarnok.
Debrecenben a napokban kiderült: a mára 63 milliós veszteséget felhalmozott jégcsarnok üzemeltetése az eredeti konstrukcióban nem tartható fenn, ami intő jel lehet a többi önkormányzat számára is. Debrecen önkormányzata a beruházás kezdetén a Debrecen Jégcsarnok Kft.-ben 25 százalékos üzletrészt szerzett, az építéshez 60 milliós tagi kölcsönt biztosított, és évi 120 millió forintig bevételi garanciát vállalt 15 éves időtartamra. A Debrecen Jégcsarnok Kft.-nek az energiaárakkal magyarázott vesztesége miatt - az érvényesítendő bevételi garancia következtében - a várost idén mintegy 80 milliós fizetési kötelezettség terheli. A kft. nem tudta törleszteni a 60 milliós tagi kölcsönt és a 176 milliós telekárat sem, ráadásul a cég készfizető kezességet vállalt a Kaposvár Jégcsarnok Kft. 450 millió forintos bankhitelének visszafizetésére is.
A kialakult helyzet megoldásáról a napokban úgy döntött a fideszes többségű debreceni közgyűlés: vagy él a város a meglévő elővásárlási jogával, vagy pedig egy lízingcég közbeiktatásával kivásárolja a Jégcsarnok Kft.-t, majd húsz esztendőn át évi mintegy 40 millió forintért lízingeli a csarnokot. Kósa Lajos polgármester szerint a város hosszú távon jól jár a konstrukcióval, hiszen a lízingelés annyiba kerül, mintha az önkormányzat építette volna meg a csarnokot. Az ellenzék viszont az ügy megítélésében nem osztja Kósa Lajos optimizmusát. Kovács László SZDSZ-es önkormányzati képviselő azt mondta: a városvezetés javaslata csak pénzügyi zsonglőrködés a veszteség eltüntetésére. Szerinte az önkormányzat túlságosan is nagyvonalú volt a beruházóval, holott a cég halmozta a tartozásokat, nem fizetett a banknak, a városnak és a beszállítóknak sem. A képviselő szerint meg kell keresni az ügy felelőseit, és a kártérítés érdekében polgári pert kell indítani.
Szolnokon a tervek szerint az idén májusban adják át a csaknem egymilliárd forintból megépülő jégcsarnokot, amely ellen civil egyesületek a tervek megszületése óta tiltakoznak, mert - szerintük - az üzemeltetési szerződés a város számára előnytelen. Gedei Tibor, a Szolnoki Szalon Netegyesület alelnöke korábban tudósítónknak kifejtette: a város elkótyavetyélte a szandai réten lévő kéthektáros telket, amikor 145 millió forintért eladta azt a Jégcsarnok Kft.-nek, és - ugyanekkora értékben - tizenkét évnyi "jégidőt" vásárolt vissza tőle. Ebben a konstrukcióban tehát a befektető a telekért nem forintokkal fizet, hanem "jégidővel". Az alelnök szerint Szolnok sokkal jobban járt volna, ha a telekért kapott pénzt értékpapírokba fekteti, s annak kamataiból finanszírozza a korcsolyaórák költségeit. A város vezetői ezzel szemben azzal érvelnek: száznegyvenötmillió forint nem túl nagy áldozat, ha ezért a település tizenötezer diákja ingyen korcsolyázhat tizenkét évig. A debreceni ügyről Botka Lajosné szolnoki polgármester kérdésünkre azt válaszolta: korántsem biztos, hogy ha Debrecenben veszteséges a jégcsarnok működtetése, akkor Szolnokon is az lesz. Mint mondta, a létesítmény több funkcióval működik majd, és ez gazdaságosabb működtetést eredményezhet. Hozzátette: Szolnok számára fontos, hogy az ott élők kulturált és biztonságos körülmények között sportoljanak, s ennek érdekében az esetleges felmerülő működési veszteség egy részét is hajlandó finanszírozni az önkormányzat.
A 2004 októberében átadott zalaegerszegi csarnok építését szintén a Jégcsarnok Kft. kezdte el, de a 640 millió forintos beruházást - anyagi okok miatt - már a Zalaegerszeg Jégcsarnok Kft. fejezte be, a létesítményt azóta is ez a cég üzemelteti. Prófusz Róbert, a cég ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta: az önkormányzat ingyen adta a telket, ezért tizenkét éven át a csarnokban a diákok térítésmentesen sportolhatnak. Hozzátette: a működtetés eddig nyereséges volt.
A tavaly tavasszal átadott kaposvári jégcsarnok megfelelően üzemel, és népszerűségnek örvend - mondta érdeklődésünkre Sólyom Csaba, a Kaposvár Jégcsarnok Kft. ügyvezetője. A csarnok 650 millió forintért, vállalkozói tőkéből és 450 milliós hitelből épült meg. Az önkormányzat ingyen biztosított telket, amiért cserébe tíz éven át térítésmentesen korcsolyázhatnak a város diákjai. Az önkormányzat 16 millió forintért közművesítette az építési területet, és vállalta, hogy tíz éven át évi tízmillió forinttal hozzájárul az üzemeltetési költségekhez. Kezdetben felmerültek technikai problémák, ami miatt több nyári program elmaradt, és heteket csúszott az őszi nyitás is. Az építésen dolgozó több helyi alvállalkozót a mai napig nem fizette ki a fővállalkozó.
