A tévé frigye az internettel
Az "ősi" idők adatátvitelét követte a hangátvitel (telefon, zene), a közösségi beszélgetés és információcsere (chat-boardok, újabban blogok), a rengeteg játék meg az e-kereskedés, az e-demokrácia és persze a lényegében kikerülhetetlen reklámok özöne. Most pedig küszöbön az IPTV (Television via Internet Protocol), a televíziós adások közvetítése és vétele a hálón keresztül.
Egyre többeknek adatik meg az a lehetőség, hogy a tévéadásokat a világhálón élvezhessék - tetszőleges időben, szabadon választva és válogatva, akár interaktív módon is. Ebbe belefér régi filmek újravetítése (ilyennel próbálkozik már például a Warner Brothers meg az AOL egyik cége), avagy nagy nézettségű, éppen futó sorozatok legújabb epizódjainak letöltése. Nyilván, ha beválik, további lehetőségek is sorra kerülhetnek.
A gondolat kiváló, de természetesen megfelelő technikai megoldások, kiszolgálószoftverek is kellenek hozzá. Az innovatív kiscégek és új társulások máris megjelentek nyitott forráskódú, szabadon letölthető szoftverjeikkel, mintegy folytatva a Linux sztorit. Ilyen társulás például a PCF (Participatory Culture Foundation - a részvételi kultúra alapítványa) amerikai non-profit szervezet. Az általuk kialakított, DTV névvel jelölt szolgáltatást csak a Linux és a Macintosh OS X operációs rendszerrel lehet használni. A csomag forráskódját bárki letöltheti és, ha kedve tartja, korrekciókkal is elláthatja. A PCF emellett olyan eszközt (Broadcast Machine) is közread, amivel akár saját DTV csatornát is kreálhat magának mindenki, aki éppen erre vágyik.
De honnan a pénz a PCF működtetésére, a szabad szoftverek kifejlesztésére és ingyenes terjesztésére? Nagylelkű és nyilván igen jó üzleti érzékkel előretekintő üzletemberek kiváló befektetése a finanszírozás.
Elmés megoldásokban, úgy tetszik, nincs hiány. A DTV egyik eszköze például a fájlszerver nélküli, egyenrangú részvevőkből álló (peer-to-peer) hálózati szoftvernek egy lecsupaszított változata. A lényege: ha valaki letölt egy fájlt, akkor azt vagy egyes részeit szétküldheti más használóknak.
Születnek azonban más közelítések is. A kaliforniai OMN (Open Media Network - nyitott médiahálózat) tavaly az év elején egy ugyancsak ingyen letölthető internetes tévéböngésző és -közvetítő prototípust adott közre. A Boeing is kínál új szolgáltatást. Az utasai (egyelőre) négy csatorna között válogathatnak, ha útközben élő közvetítésben akarnak filmet nézni a laptopjukon.
Jól ismert, hogy az Európai Unióban a tízes évek legelejére a digitális tévéadás általános használata ajánlott, vagyis 2012-ig az egész unióban be kell(ene) szüntetni az analóg adást. A magyar kormány 2005 tavaszán hozott határozata szerint hazánkban ezt az ajánlást 2012 végéig teljes egészében végre kell hajtani. Ehhez kapcsolódóan az illetékes minisztérium, az IHM már készíti a törvénytervezetet a földfelszíni digitális tévéadások szabályozásáról, és ez előreláthatóan év elején a parlament elé kerül.
De máris itt egy újabb csavar! Könnyen lehet, hogy fél évtized múlva, amikorra az EU-rendelkezés valósággá válik, beérik és tömegessé nő az internetes tévéközvetítés. Mindenesetre bölcs előrelátást mutat, hogy hazánkban a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, az NHIT már felvette vizsgálatra Az információs társadalom technológiai távlatai című projektjének kijelölt témái közé, és így kellő időben fel tudunk készülni az IPTV korszakának beköszöntére.
Gyerekcipőben
Napjainkban az internetes tévézés még gyermekcipőben jár. "A világon jelenleg csupán nyolc cég (egy honkongi, amely 2004-ben 440 ezer előfizetővel a vezető helyen állt, valamint egy-egy olasz, spanyol és amerikai, 2-2 francia és tajvani szolgáltató) büszkélkedhet ötvenezernél több előfizetővel, míg az összes többi, mintegy félmillió előfizetőn 50-60 cég osztozik. A növekedés azonban figyelemre méltó. Míg 2004-ben alig valamivel haladta meg az IPTV előfizetőinek száma az egymilliót az egész világon, 2005 első felében már 1,47 millióra nőtt ez az érték, ami 40 százalékos emelkedést jelent" - tudjuk meg dr. Bartolits Istvántól, a Nemzeti Hírközlési Hatóság osztályvezetőjétől, aki maga is egyik kidolgozója az NHIT említett projektjének. Egyelőre meglehetősen szerények ezek a számok, de jusson eszünkbe a mobiltelefónia! Másfél évtizede Magyarországon még csupán néhány tízezer előfizetője volt, napjainkra pedig tízmilliós országunkban kilencmilliónál többre dagadt a számuk! És arról se feledkezzünk meg, hogy már bekopogott a mobilok harmadik generációja, fejlesztik a negyediket, amelyben a telefonunkon is tudunk letöltött filmet vagy videót nézni.
