Megszavazta az Európai Parlament plenáris ülésen a bányászati hulladékokról szóló irányelvet, ami a romániai ciános aranybányák működésére is kihat. Két romániai civil szervezet törvénytelenségekre hívja fel a figyelmet a Verespatakra tervezett bánya engedélyezési eljárásával kapcsolatban.
A román ciános aranybánya jövőjét befolyásolja egy EU-irányelv
Hegyi Gyula (MSZP) szerint emiatt Románia eredeti formájában már nem építheti meg a Verespatakra tervezett aranybányát.
Az irányelv a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével szigorú feltételeket szab meg a bányavállalatok számára. A tervezetét tiszai ciánkatasztrófa után nyújtotta be az Európai Bizottság, amikor a romániai nagybányai szerencsétlenséget követően 120 tonnányi cianid került több erdélyi és magyarországi folyóba. A jogszabály célja az ehhez hasonló esetek kiküszöbölése.
A bányászati vállalkozásoktól az irányelv megköveteli a pénzügyi garanciát az érintett területek rehabilitálásának költségeire is. Az üzemeltetőknek minden esetben szem előtt kell tartaniuk a fenntartható fejlődés elvét. A hulladékkezelésnél szigorú szabályok vonatkoznak majd a föld és a vízkészletek védelmére is. Az egyeztetésen átment a parlament azon korábbi javaslata is, amely szerint a tagállamoknak leltárt kell készíteniük a területükön lévő lezárt bányákról is. Az ilyen történelmi hulladékokra a későbbiekben további szabályok várhatóak.
Az egyezményhez egyébként csatolták Bulgária és Románia nyilatkozatát is. Ezekben a két EU-csatlakozásra váró ország magára nézve kötelezőnek ismerte el az új jogszabály végrehajtására vonatkozó határidőket.
Törvénytelenséget lát két romániai civil szervezet
A Jogforrás Központ és az Alburnus Maior Egyesület felszólította a román Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy függessze fel a verespataki bányaberuházás engedélyezési eljárását, mert szerintük törvénytelenül zajlik.
Az engedélyezési eljárásnak feltétele a településrendezési és a régészeti feltárási engedély, az illetékes bíróság azonban mindkettő hatályát felfüggesztette mindaddig, amíg az ezzel kapcsolatos perek le nem zárulnak – hangoztatja a civilek közleménye. Egy bíróság a településrendezési engedélyről megállapította, hogy lejárt, a régészeti feltárási engedélyt pedig semmisnek nyilvánította.
Catalina Radulescu, a Jogforrás Központ jogásza szerint a Környezetvédelmi Minisztérium megtagadta a bírósági ítéletek végrehajtását, és ezt azzal indokolta, hogy azok nem kötelező érvényűek. Ez a magatartás jogállamokban tiltott – figyelmeztet a két civil szervezet.
(forrás: MTI, NOL)
Verespatak
