Az amerikai-brit-francia-német négyes orosz és kínai támogatást keres ahhoz, hogy a homályos atomprogramjához makacsul ragaszkodó Teherán ügyét a világszervezet fő döntéshozó fóruma elé vigyék - s szükség esetén szankciókkal vegyék rá az iszlám köztársaságot az urándúsítás és az atombomba előállításához szükséges más, gyanús munkálatok leállítására.

A nyugati államoknak azonban nincs könnyű dolguk a londoni hatoldalú találkozón. Moszkva ugyan figyelmeztette Teheránt, hogy felfüggesztheti támogatását, ha az irániak folytatják a múlt héten újrakezdett urándúsítást, de orosz részről eddig egymilliárd dollárt fektettek be az iráni atomprogramba, és egy teljes leállás komoly veszteség lenne a technológiát szállító partnernak. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap azt mondta, hogy országa nagyon közel van az amerikai-nyugat-európai állásponthoz, ugyanakkor megfontolt diplomáciai megoldást sürgetett.

Kína még az orosznál is óvatosabb álláspontot képvisel. Peking szerint az iráni dosszié ENSZ BT elé vitele csak bonyolítaná az ügyet, és könnyen odavezetne, hogy Teherán nem engedné be nukleáris létesítményeibe az ENSZ ellenőreit - írta a Reuters.

Az alaphangot mindenesetre megadta az afrikai körúton lévő Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, aki úgy nyilatkozott: Irán azzal, hogy feltörte az urándúsításhoz használt nukleáris berendezéseket lezáró pecséteket, "átlépte a küszöböt".

Nyugati diplomáciai források szerint jó lenne kompromisszumra jutni az oroszokkal és a kínaiakkal arról, hogy az ENSZ BT elé citálják Iránt. Ez esetben a világszervezet nukleáris ellenőrének számító, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) igazgatótanácsa már a tervezettnél korábban, március helyett akár a jövő héten is öszszeülhetne. Rice az IAEA igazgatótanács minél hamarabbi tanácskozását sürgette azért, hogy Iránnak egyre kevesebb ideje maradjon "több mint gyanús" atomprogramjának folytatásához.

Mohammed el-Baradei, az IAEA főigazgatója nem zárta ki, hogy Irán egy másik, eddig teljes titokban tartott atomprogramot is folytat, és lehet, hogy csak egy pár hónapra vannak egy atombomba előállításától. A diplomácia nemcsak beszédeket, hanem nyomásgyakorlási eszközöket, szélsőséges esetben akár erőszak alkalmazását is jelenti. - Mindent meg kell tennünk, hogy meggyőzzük az irániakat a szabályok betartásáról. De ha ez nem megy, akkor a nemzetközi közösség akaratát más eszközökkel kell érvényesítenünk - mondta a Newsweek hírmagazinnak szokatlanul határozott hangnemben nyilatkozva az óvatosságáról ismert egyiptomi diplomata, aki tavaly az IAEA-val együtt megkapta a Nobel-békedíjat.

Irán még a néhai sah, Reza Pahlavi uralma (1941-1979) idején kezdte meg nukleáris programját, amelyet az 1979-es iszlám forradalom után is folytattak. Teherán folyamatosan azt bizonygatja, hogy nukleáris ambíciói békés célokat, elsőssorban elektromosáram-termelést szolgálnak, és ehhez, mint minden más államnak, nekik is joguk van. 2002-ben száműzetésben élő iráni ellenzékiek leleplezték az addig titkos katonai atomprogramot. A tavaly megválasztott új államfő, a kemény vonalas Mahmud Ahmadinezsad többször Izrael elpusztítását nevezte meg egyik fő céljaként. E kettős fenyegetés miatt az USA és más nyugati hatalmak egyre határozottabban követelik Irán megfékezését. Megfigyelők szerint Teherán az atomprogrammal kettős célt követ: 1. azt akarja, hogy regionális hatalomként komolyan vegyék, 2. el akarja hárítani azt a fenyegetést, amit a térségben lévő amerikai katonai erők, illetve Izrael jelentenek.

Az egyik legbefolyásosabb és mérsékeltnek tartott amerikai politikus, John McCain republikánus szenátor szerint az Egyesült Államoknak fel kell készülnie egy Irán elleni katonai csapásra. - A katonai az utolsó opció, de ezt sem lehet kizárni. Még akkor sem, ha az iraki műveletek jelentős katonai erőt kötnek le - nyilatkozta McCain, aki szerint Amerika és szövetségesei számára az iráni atomválság ugyanolyan kihívást jelent, mint a terrorizmus elleni globális háború.

Az iráni rezsim ellen tüntet egy nõ a londoni külügyminisztérium elõtt