A szlovák határ melletti kilencszáz lelkes Hugyagon élő Csókási Sándornéhoz szállóvendégek jelentkeztek be szilveszterre, ám az akkori nagy hó miatt végül inkább otthon maradtak. Az asszony nemcsak a kiesett bevétel miatt sajnálja, hogy így alakult: ők lettek volna az első olyan vendégei, akik az interneten találtak rá az Ica Néni Portájaként propagált falusi házra.

Csókási Sándorné másfél éve hirdeti kiadó szobáit a világhálón. Falusi házának fényképe a községhez közeli Balassagyarmat honlapján éppúgy megtalálható, mint egyes magyar és európai szálláshely-adatbázisokban. Az új idők marketinglehetőségeit megragadni igyekvő asszony ugyanakkor azt mondja: kidobott pénznek tartja azt a több ezer forintot, amit eddig a világhálós megjelenésekre költött, ezért ebben az évben több szolgáltatóval felmondja a megállapodást. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy végleg szakítana az internettel: egy korábban nála vendégeskedett fiatal pár felajánlotta, hogy saját honlapot készít az asszonynak, ahová mindent feltetethet majd Ica Néni Portájáról, amit csak szeretne. Más kérdés: ahhoz, hogy a szörfözők rá is találjanak a lapra, ismét regisztráltatni kell majd azt a turisztikai oldalakon.

Amíg Csókásinénak egyelőre nem jöttek be a világhálóval kapcsolatos, fellendülést remélő számításai, a Vas megyében található Őrségi Malompanzió bajánsenyei tulajdonosa áldja azt a napot, amikor az internetes megjelenés mellett döntött. Váry Tibor azt mondja: vendégei kilencven százaléka a világhálón talál rá fogadójára, a többség a szobafoglalást is elektronikus úton intézi - a fiatalok maguk küldenek e-mailt, az idősebb generációhoz tartozók nevében rendszerint az unokák intézik a szállásfoglalást. A szállásközvetítők egy része ugyan jutalékot kér az általa küldött vendégek után, ám a vállalkozó meglátása szerint a növekvő kihasználtság érdekében megéri befektetni a világhálós jelenlétbe.

- Egyre több egyesület és vállalkozás igyekszik kiaknázni az internetes vendégszervezésben rejlő lehetőségeket. Amint minden hirdetésnek, úgy az internetes megjelenésnek is azon múlik a sikere, hogy a hirdető jól választott-e fórumot magának - mondja Kleininger Pál, a Magyar Turizmus Rt. falusi idegenforgalommal is foglalkozó irodavezetője, majd hozzáteszi: a hatékonyságról nincs pontos kimutatás, mert kevés az olyan falusi szálláshely, ahol számítógépes szobafoglalásra is lehetőség van - másrészt a falusi idegenforgalom iránt érdeklődők többsége amúgy is csak információszerzésre használja a világhálót.

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének adatbázisában az ország ötszázhetven falusi szálláshelye szerepel, a becslések szerint a szervezetnek a községi vendéglátók hét-nyolc százaléka a tagja. Csizmadia László, a szövetség elnöke szerint a falvakban még túl kevés helyen van mód a világháló használatára, a szállásadók tekintélyes hányadát kitevő idősebb generáció tagjai pedig egyébként is kevésbé tudják kihasználni a lehetőségeket. Az elnök ugyanakkor nagy előrelépésnek tartja, hogy immáron a legtöbb megye és település legalább saját honlapján szerepelteti a helybeli szálláshelyeket és azok elérhetőségét.

Csizmadia László úgy véli: a nyomtatott katalógusok helyett egyre többen fogják használni az elektronikus adatbázisokat, ugyanakkor meglátása szerint az informatikai fejlesztésekhez a jelenleginél több pályázati forrásra lenne szükség.

A Csongrád megyei Ásotthalmon vendéglátással foglalkozó Kismarczi Attila szerint arányait tekintve ma még túl drága az internet bevezetése ahhoz, hogy a néhány szálláshelyet kínáló falusi vendéglátóknak megérje.

- A kevés vendéget fogadóknak a helyi Tourinform-irodában való regisztráció mellett a legjobb reklám az, ha vendégeik a hírüket viszik - vélekedik Kismarczi Attila, aki úgy látja: a legtöbb községi magánszálláshelynek nem éri meg hirdetni, hiszen az alacsony forgalom miatt a reklámra fordított pénz nagyon sokára térülhet meg. A vállalkozó mindemellett úgy gondolja: a szállásadóknak az interneten ingyen kínált megjelenési lehetőségekre érdemes odafigyelniük, hogy legalább azokat kihasználhassák szolgáltatásaik közzétételére.

Koziel Miklós, Magyar Turisztikai Egyesület alelnöke, a Falusi Turizmus Centrum adatbázist fenntartó vállalkozás tulajdonosa úgy látja: a világhálótól való távolságtartásnak elsősorban nem a magas regisztrációs díj az oka.

- Egy fényképes bemutatkozás a kereskedelmi oldalakon öt-tízezer forintért egész évre elhelyezhető, így egy drágább újsághirdetés árából öt-hat helyen is hónapokon át szerepelhet a vendégváró - indokolja álláspontját Koziel Miklós. Ugyanakkor hiába jóval olcsóbb a világhálós hirdetés, mint az újságokban, kevesebb emberhez jutnak el az üzenetek. A szakember szerint érzékelhető fejlődés akkor várható, ha egy-egy faluban híre megy, hogy valakinek a számítógépes hirdetései miatt van több vendége, mint másoknak. Koziel Miklós úgy látja: erre még éveket kell várni, változást az internet használatának további terjedése hozhat.

Teszár Tamás, a több idegenforgalmi oldalt is működtető Teszár Térképészeti Kft. ügyvezetője szerint hosszú távon azok az internetes oldalak számíthatnak partnerekre és látogatókra, amelyek forgalmasak, tematikus keresést tesznek lehetővé, egy felületen több szolgáltatást - térképet, programkeresőt, útvonaltervet - is kínálnak. Teszár Tamás ugyanakkor rámutat: az internet fejlődése azon régiók és települések számára teheti könnyebbé a vendégszervezést, amelyek egyébként is népszerűek. Ahová eddig nem utaztak turisták, oda kizárólag a világhálón megtalált hirdetés miatt ezután sem fognak.

Egyre több számítógépes adatbázist hoznak létre a falusi vendéglátóhelyekrõl