Véglegesen új arculatot kapott az elmúlt évek üdülőpark-építkezései miatt a Római-part, amely a vízi tömegsportok szerelmesei helyett egyre inkább az elegánsabb, exkluzívnak szánt szórakozóhelyek és lakóhelyek negyede lett. Szinte nyomtalanul eltűntek az 1920-as években épült csónakházak, amelyek közül az utolsókat öt éve eladták, és helyükön már mediterrán stílusúnak hirdetett üdülőparkok állnak. A jelentős átalakulás ellenére a Római-part hivatalosan még mindig árterület - a gombamód szaporodó ingatlanok papíron mind nyaralónak, és nem lakásnak számítanak -, az 1965-ben ideiglenesnek szánt gát helyett új építésére pedig csak tervek vannak, ám azok sem véglegesek.

Tavaly ősszel két változat maradt a korábbi 14-ből arra, hol és milyen gát épüljön. A főváros kezében van a döntés - tudtuk meg Tarlós Istvántól, Óbuda polgármesterétől, aki szerint valószínűbb, hogy a kevésbé költséges mobilgát kialakítása lehet a megoldás. (A mobilgát szétszedhető, tárolható elemekből áll, amely a vízszint drasztikus emelkedése előtt időben összeállítható volna. A Királyok útja mentén nagyjából egy méter magas oszlopokat kellene állítani, amelyekhez a gát alkotórészeit hozzákapcsolnák.)

A főváros ígéretei szerint a kapcsoldó fejlesztésekkel együtt tízmilliárd forintba kerülő létesítmény leghamarabb 2007-2008-ban valósulhat meg, EU-támogatással. Óbuda nagyon sürgeti az új gát megépítését, a legutóbbi 2002-es nagy árvízkor ugyanis csak hajszálon múlt, hogy az elöregedett védmű bírta a terhelést, és a Duna nem érte el egészen a Szentendrei utat. Az építmény szerkezetileg is nagyon nehezen bírta a nyomást, és statikailag is meggyengült. Ha átszakadna a gát, szakértők szerint húszezer ember otthonát öntené el a víz: a Duna másfél-két méter magasan állna egészen a Szentendrei út vonaláig. Budapest jelenlegi, 88 kilométeres fővédvonalából egyébként már csak ez a néhány kilométeres szakasz hiányzik. További gondot jelent, hogy a gát alatt elöregedett, 800 milliméteres víz-, valamint gázvezeték is húzódik.

Bár a terület hullámtérnek minősül, az elmúlt években gombamód nőttek ki a Rómain a földből az exkluzív lakó- és üdülőnegyedként hirdetett épülettömbök, dacára annak, hogy a polgármester szerint egyetlen lakás építésére sem adott engedélyt az önkormányzat. Az új építésű házak ugyanis papíron egytől egyig üdülőnek vagy társasüdülőnek minősülnek. Azt pedig - ahogy a polgármester fogalmazott - senki sem tilthatja meg, hogy valaki a nyaralójában lakjon. Vagyis az építők gyakorlatilag megkerülik a jogszabályt.

Tarlós szerint nem is az a legnagyobb gond, hogy új épületek nőttek ki a földből a Rómain. Sokkal inkább nehezményezhető, hogy a partszakasz mára szinte teljesen elvesztette eredeti, az 1920-as évek óta őrzött karakterét, és ma már nem a tömegsport egyik budapesti fellegvára és helyszíne, hanem exkluzív szórakozónegyed vált belőle. A parton a rendszerváltás előtt jórészt állami vállalatok üdülői, nyaralói voltak, amelyeket azután privatizáltak. Arra, hogy kinek és hogyan jutottak birtokába az épületek, a kerületnek nem volt rálátása - tette hozzá.

Ehhez kapcsolódik az áldatlan parkolási helyzet. A Római-partra elvileg tilos behajtani, ezt mindenhol táblák is jelzik, az autósok azonban minderre fittyet hánynak, és előszeretettel hajtanak minél közelebb a folyó menti szórakozóhelyekhez. Ezért tavasztól őszig gyakran előfordul, hogy esténként lépni is alig lehet a járművektől a szórakozóhelyek közelében vagy a csendes, sétára alkalmas övezetekben. A partot azonban fizikailag - például sorompóval - azért nem lehet lezárni, mert akkor a mentők és a tűzoltók sem tudnának behajtani. A Duna mellett egyébként nincs hely megfelelő várakozóhelyek kialakítására, ha pedig valamivel távolabb alakítanak ki parkolóhelyeket, kevesen vennék a fáradságot, hogy onnan a partig gyalogoljanak.