Merkel a találkozót követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy "nem fognak megijedni Irántól".

A kormányfő azt is közölte, hogy a megbeszélésen felvetette a guantánamói támaszponton lévő börtön ügyét, amelyben véleménykülönbség van Washington és Berlin között.

Irán fenyeget: szakít a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel

Irán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) fenntartottegyüttműködés felmondásával fenyegetett pénteken arra az esetre, ha aziráni nukleáris program ügye az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerülne.

Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter az IRNA hivatalos iráni hírügynökség szerint kijelentette: amennyiben a BT elé terjesztik az iráni nukleáris dossziét, "az európai országok elveszítik mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel jelenleg rendelkeznek, mert az iráni kormány, a parlament által megszavazott törvénynek megfelelően, kénytelen lesz felmondani a NAÜ-vel való együttműködés keretén belül önkéntesen hozott intézkedéseit".

Ennek értelmében Teherán a jövőben nem engedélyezné nukleáris programjának nemzetközi ellenőrzését, beleértve a meglepetésszerű ellenőrzéseket is.

December 17-én Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök olyan törvényjavaslatot emelt jogerőre, melynek révén országát kivonná nukleáris programjának szigorú ellenőrzése alól, és felújítaná urándúsítási programját, amennyiben az atomprogram ügye az ENSZ BT elé kerülne.

Amerikai szakértők szerint 2009-ben már atomfegyvere lehet Iránnak

Iránnak 2009-re már elkészülhet az első atombombája - vélekedett a héten két neves amerikai szakértő, akik szerint Teherán az ezt követő néhány év alatt évi 25-30 atombomba előállítására is képes lehet.

A washingtoni Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet elnöke, David Albright és helyettes igazgatója, Corey Hinderstein csütörtökön közétett tanulmányában megvizsgálta azokat a műszaki akadályokat, amelyeket az iráni szakembereknek át kell hidalniuk, hogy megkezdhessék a magas fokon dúsított urán ultracentrifugás eljárással történő gyártását. A két ismert szakértő ez alapján jutott a fenti megállapításra.

EU-trojka: vége a türelemnek

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia, azaz az EU-trojka külügyminiszterei Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt csütörtökön Berlinben tartott megbeszélésükön arra a következtetésre jutottak, hogy Irán "hátat fordított a nemzetközi közösségnek, következetesen megszegi nemzetközi kötelezettségeit, és nem tudta bebizonyítani, hogy nukleáris tevékenysége békés célokat szolgál". A konzultációról kiadott közös közlemény szerint eljött az ideje annak, hogy az ügybe bevonják az ENSZ Biztonsági Tanácsát. A három EU-ország úgy döntött, hogy megszakítják a tárgyalásokat a teheráni kormánnyal, és a jövőben az ENSZ BT révén igyekeznek elejét venni annak, hogy Irán nukleáris fegyverrel szerelkezzen fel.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok támogatja a NAU kormányzótanácsának sürgős összehívását az iráni nukleáris dosszié megvitatására. Rice mindenesetre elzárkózott annak megvitatása elől, hogy a BT milyen szankciókat hozzon Irán ellen, mondván, hogy erről korai lenne beszélni. Ugyancsak támogatta az ügynek a BT elé vitelét pénteken a japán kormány is.

Az ENSZ BT bekapcsolásáról szóló döntést formálisan a NAÜ kormányzótanácsának kell meghoznia, ezért javasolta az EU-trojka a rendkívüli kormányzótanácsi ülés összehívását.

Kína attól tart, hogy bonyolítaná a helyzetet, ha Iránt a BT elé idéznék

Bonyolítaná a helyzetet, ha Irán atomprogramjának ügyét az ENSZ BT elé utalnák, sőt megkeményítené egyes felek álláspontját - hangoztatta a kínai ENSZ-nagykövet pénteken. "Az a gondunk, hogy ha a tanács elé visszük, az bonyolíthatja az ügyet. Szerintem ez egyesek álláspontját még merevebbé tenné" - mondta Vang Kuang-ja (Wang Guangya) nagykövet a sajtónak az ENSZ New York-i központjában.

Példaként hozta fel erre azt az iráni figyelmeztetést, hogy megszüntetik a meglepetésszerű ellenőrzések lehetőségét az atomlétesítményeikben, ha az ügyet a BT elé terjesztik. Kína álláspontja kulcsfontosságú az ügyben, mivel Peking a vétójoggal rendelkező öt BT-tag egyike.

Orosz törvényhozó óva int az Iránnal szembeni szankcióktól

Egy tekintélyes dumaképviselő szerint Oroszországnak arra kell törekednie, hogy elejét vegye az Iránra való szankciók kirovásának. Bármiféle erőalkalmazás, beleértve a szankciókat is, Irán nemzetközi elszigeteléséhez vezet, s arra késztetheti Teheránt, hogy kilépjen az atomsorompó szerződés rendszeréből, és megszakítsa együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) - mondta az orosz alsóház külügyi bizottsági elnöke pénteken az Interfax hírügynökségnek.

Kosztantyin Koszacsov nem zárta ki, hogy a NAÜ kormányzótanácsa az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé utalja majd az iráni atomdossziét rendkívüli ülésén. De úgy vélte, hogy szankciók kivetése csak az észak-koreai forgatókönyv megismétlődését eredményezné, ahol az atomprobléma megoldatlan maradt, miközben a nemzetközi közösség már halvány fogalmat sem tud alkotni arról, mi történik az országon belül.

Mint a Kommerszant című lap megállapította, Moszkvában nyilvánvalóan elhatározták, hogy nem akadályozzák az iráni probléma megtárgyalását a BT-ben, hanem csak puhítani igyekeznek bármilyen határozatot. Ha ugyanis kemény szankciókat vetnek ki Iránra, az sújtaná az orosz érdekeket is.

Ezért az orosz ENSZ-diplomaták először is igyekeznek elodázni egy kemény határozat meghozatalát, s arra törekednek, hogy a BT ehelyett pusztán szólítsa fel Iránt urándúsítási moratóriumának visszaállítására. Emellett Oroszország mindent megtesz, hogy szankciók kivetése estén kivonja hatályuk alól az orosz közreműködéssel épülő dél-iráni atomerőművet és a működtetéséhez való fűtőanyag-szállításokat - írta a lap.

A Kommerszant szerint Moszkva azzal is kimutatta az iráni konfrontációs irányvonal miatti ingerültségét, hogy e hét elején visszarendelte Teheránból azokat a küldötteit, akik SZ-300-as légvédelmi rakéták eladásáról tárgyaltak. Moszkvában úgy látják, hogy még az idén megkezdődhet egy amerikai katonai akció Irán ellen - jelentette a lap.

Straw: Irán atombombát akar

A brit külügyminiszter szerint Irán nukleáris fegyverhez akar jutni, de a katonai akció nem indokolt, mert Irán egész más eset, mint Irak volt. Jack Straw a BBC rádió péntek délelőtti hírmagazinjának nyilatkozva - arra a kérdésre, hogy szerinte a teheráni vezetés egyértelműen atombomba birtoklására törekszik-e - azt mondta: "erős a gyanúm, hogy igen". Hozzátette ugyanakkor: az iráni atomügyet csak békés eszközökkel lehet megoldani, jelenleg "senki nem beszél Irán lerohanásáról, katonai akcióról".

Straw szerint "Irán nem Irak". Irak két szomszédját is megtámadta, öt szomszédja ellen indított rakétatámadásokat, és "elvitathatatlanul" volt vegyi, biológiai és atomfegyver-fejlesztési programja. Irán ugyanakkor egyetlen szomszédját sem támadta meg, és egyetlen szomszédjára sem lőtt ki rakétákat - mondta a brit külügyminiszter.

Előző nap a brit, a német és a francia külügyminiszter - az iráni kérdés diplomáciai megoldásán dolgozó EU-trojka - Berlinben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) rendkívüli kormányzótanácsi ülésének összehívását javasolta. A testület hivatott az iráni nukleáris ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalni, amit az európai hatalmak szorgalmaznak. (MTI)