Törökországban eddig hárman haltak meg madárinfluenzában - erősítette meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Két új fertőzött az eddigi áldozatokhoz hasonlóan a szárnyasok szoros közelségében élő kisgyerek, de egymástól távol, az ország két különböző, délkeleti tartományban, Siirtben és Sanliurfában laknak.

Suleyman Demirel volt köztársasági elnök ankarai házának kertjében személyesen adta át megsemmisítésre ketrecben tartott tizenkét csirkéjét, hogy példát mutasson a fertőzött övezetben élő lakosságnak, amely a kártalanítás elmaradásától tartva rejtegeti az elpusztításra ítélt szárnyasokat.

Vadon élő madarakban és baromfikban szerte Törökországban, főleg a szegény falvakban kimutatták a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 változatát, az emberek körében eddig 15 fertőzöttről tudtak.

Fokozott elővigyázatosságra és az esetleges járványra való felkészülésre szólították fel a Törökországgal határos országokat az Európai Unió járványügyi szakértői.

Oroszországban védőoltást kapnak a háziszárnyasok

Madárinfluenza elleni védőoltást kap a járvány megelőzése érdekében több millió háziszárnyas tavasszal Oroszországban - jelentette be csütörtökön a tisztifőorvos.

Gennagyij Onyiscsenko elmondta, hogy százmillió adag szérumot készítettek a leginkább veszélyeztetett régiók számára, Szibériában, az Ural hegység körzetében, akárcsak a költöző madarak által látogatott helyeknek.
A WHO illetékese szerint elkerülhető a pusztító járvány

Elkerülhető, hogy a madárinfluenza pusztító emberi járvánnyá váljék, ehhez azonban az egyes országok, különösen az ázsiai országok egészségügyi szolgálatainak fel kell készülniük egy ilyen járvány kezdeti jeleinek gyors felismerésére és az illetékesek azonnali értesítésére - mondta csütörtökön Tokióban Omi Sigeru, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyugat-csendes-óceáni térségért felelős regionális igazgatója.

Hozzátette, hogy másfelől a kormányoknak megfelelő mennyiségű gyógyszert kell készletezniük a betegség kezelésére. A japán fővárosban folyó nemzetközi szakértői értekezleten hangsúlyozta, hogy minden országnak fel kell ugyan készülnie egy ilyen járvány elhárítására, de az ázsiai országokban a legnagyobb a kockázat. Ezekben az országokban van ugyanis a legtöbb olyan kis családi gazdaság, amelyekben az emberek közvetlenül érintkezésbe kerülhetnek fertőzött házi szárnyasokkal. "Egy emberi járvány kitörése esetén minden az intézkedések gyorsaságán múlik, a gyors reagálás döntő lehet abból a szempontból, mekkora pusztítást végezhet egy ilyen járvány" - mondta ugyanazon a tokió értekezleten Ositani Hitosi professzor, a fertőző betegségek elleni küzdelem szakértője, a WHO tanácsadója.

Huszonegy ázsiai ország és több nemzetközi szervezet képviselői tanácskoznak csütörtökön és pénteken a japán fővárosban. A fő téma: milyen intézkedéseket kell hozni abban az esetben, ha kialakulna a madárinfluenza H5N1 vírusának olyan mutánsa, amely emberről emberre is terjed. Sok szó esett egyebek közt a vírusellenes szerek kiosztásának rendszeréről, a fertőzött körzetekben létesítendő karanténok szabályairól.
(forrás: MTI)