Pontosan még nem tudjuk, hogyan védi szívünket a szeretet. Egy biztos: ha szerető atmoszféra vesz körül minket, csökken a bennünk fölhalmozódó stressz, a depresszió és a szorongás. Ezek pedig köztudottan a legfontosabb pszichológiai tényezők a szívbetegségek kialakulásában.

Több kutatás eredménye azt mutatja, hogy a szerelemnek és a szeretetnek igenis gyógyító ereje van. A Yale Egyetemen 119 férfinak és 40 nőnek tettek föl az orvosok magánélettel kapcsolatos kérdéseket. Ezután érfestéses vizsgálatot végeztek a pácienseken. Meglepő eredmény született: feltűnően kevesebb elzáródást találtak azoknak az artériájában, akik a kérdőív tanúsága szerint több szeretetet kapnak élettársuktól, családjuktól.

A clevelandi Case Western Reserve Egyetem kutatói csaknem 10 ezer házas férfi magánéletét vették górcső alá. „Szereti magát a felesége? Kimutatja a szeretetét?” – kérdezték többek között tőlük. Akik erre a kérdésre „igen”-nel válaszoltak, szignifikánsan kevesebb mellkasi fájdalomról panaszkodtak az elkövetkező öt évben, mint akik „nem”-mel feleltek a kérdőíven.

Ha van egy társunk, ez nemcsak az életminőségünkre, hanem akár túlélésünkre is hatással lehet. Magányosnak lenni nem csupán rossz, de veszélyes is. A magányos ember könnyebben él önpusztító életet. De a kutatók fő felismerése éppen az, hogy a magány önmagában is kockázatot jelent a szívbetegségek kialakulásában. Még ha egészséges életmódot folytat is az illető, szívének rosszat tesz az egyedüllét.

A Duke Egyetemen szívbeteg férfiakat és nőket kérdeztek magánéletükkel kapcsolatban. Azok közül, akik a vizsgálat idején egyedül éltek, és nem voltak barátaik, háromszor többen haltak meg öt éven belül, mint a párkapcsolatban élők körében. Egy infarktuson átesett ember számára négyszer nagyobb a kockázata, hogy fél éven belül meghal, ha depressziósan és magányosan él a szívroham után.

Még egy négylábú barát is megóvhat minket a bajtól. Egy vizsgálat elgondolkodtató eredményt hozott: azok között a szívbetegségben szenvedő emberek között, akiknek kutyájuk van, negyedakkora a hirtelen szívhalál kockázata, mint a teljesen magányosan élők csoportjában.

Ezek a kutatások persze csak arra hívják föl a figyelmet, hogy a szívbetegségek kialakulásában a szokásos rizikótényezők mellett kulcsfontosságú szerepet játszhatnak e pszichológiai, mentális tényezők is. Legelőször 1897-ben Emile Durkheim francia szociológus vette észre: akiket sok barát vesz körül és szerelmi viszony fűz valakihez, kisebb kockázattal halnak meg szívbajban, rákbetegségben vagy fertőzésekben, mint akik szeretet nélkül, szociális értelemben izoláltan élnek.A gerontológusok is régóta tudják, az öregedés folyamatát jelentősen lassíthatja az az érzés, hogy egy másik emberhez tartozunk.

Magyarországon nem túl szívderítő a helyzet: nálunk a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálozási okok statisztikáját. Hazánkban évente körülbelül 25 ezer ember hal meg hirtelen szívhalálban (infarktusban). A szív- és érrendszeri bajok ma már nemcsak a férfiak körében számítanak első számú veszélynek, a nők között is ezek okozzák a legtöbb rokkantságot és halált.

Ilyen rosszul állunk a szeretet dolgában?