Tavaly novemberben népszavazást tartottak az alkotmány módosításáról Örményországban. A referendum lebonyolítása nem volt kifogástalan, de az Európa Tanács és az ET alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság is üdvözölte a nagy többséggel elfogadott reformokat.

Az új alaptörvény megszilárdítja a bíróságok függetlenségét, bevezeti az ombudsmani intézményt, és az ORTT-hez hasonló médiatestület létrehozását írja elő. A legnagyobb visszhangot kiváltó újdonság a kettős állampolgárság lehetővé tétele. Az ET-nek és a Velencei Bizottságnak ez ellen sem volt kifogása.

A kettős állampolgárság megadásának hívei azzal érveltek – írta Tigran Avetiszjan, a jereváni Aravot főszerkesztője az Institute for War and Peace Reporting hírlevelében –, hogy „a külhoni örmények lelkileg jobban kötődnek majd az anyaországhoz”, és eredményesebben fogják támogatni Örményország fejlődését, különösen a befektetések terén.

Az ellenzők viszont azt állították, hogy „a kettős állampolgárságnak politikai jogok nélkül nincs értelme”. „Az állampolgárság megadása pedig, tekintetbe véve az örmény diaszpóra nagyságát, veszélybe sodorja az ország függetlenségét”, miközben a szomszédos államokban, különösen Grúziában veszedelmes „ötödik hadoszlopot” látnak az ott élő örmény kisebbségben.

Örményország lakossága hárommillió. A legóvatosabb számítások szerint is nagyjából ugyanennyi örmény él diaszpórában – fele-fele arányban a Szovjetunió más utódállamaiban és a világ többi részén –, de a merészebb demográfusok két-, háromszor ennyi örményről vélnek tudni.

A kormány a népszavazás előtt arra az álláspontra helyezkedett, hogy először általában kell dönteni a kettős állampolgárság felvételének alkotmányos lehetőségéről, s aztán az állampolgársági törvényben dolgozzák majd ki, hogy közelebbről milyen jogokat adnak az új polgároknak. Aggodalomra semmi ok, mert a politikai jogok gyakorlását szigorú helybenlakási feltételekhez kötik.

Az állampolgársági törvény megalkotására még nem került sor. Könnyen lehet, hogy a külhoni örmények politikai jogokat is követelnek maguknak. Az örmény parlamentben, sőt a kormánykoalícióban is van olyan párt, nevezetesen az Örmény Forradalmi Federáció (ARF), ismertebb nevén a dasnyák párt, amelyik hajlamos felkarolni ezt a követelést.

A nagy múltú szocialista párt egyben az örmény diaszpóra legnagyobb szervezete. Vezetői jól tudják, hogy az olasz diaszpóra kettős állampolgárságot felvevő tagjai politikai jogokat is kaptak Itáliában. A római parlament észak-amerikai, dél-amerikai, ausztráliai stb. választókerületei nemsokára 12 képviselőt és 6 szenátort választanak a 630 tagot számláló képviselőházba és a 315 fős szenátusba.

Az itáliai reformra egyebek között azért került sor, mert Berlusconi azt reméli – a szakértők szerint nem is alaptalanul –, hogy a határon túli szavazók a Forza Italiát fogják támogatni a közelgő választásokon. Külső támogatásra a dasnyákoknak is szükségük van, mert csak 11 mandátumuk van a 131 tagú jereváni parlamentben.