Vissza a vendéglőbe
A minőségi magyar borokat néhány év alatt megismerték és megkedvelték a hazai fogyasztók, olyannyira, hogy újabban az is megesik: a vendéglősnek nem az ételhez kell bort ajánlania, hanem a borhoz ételt - mesélték egy szakmai összejövetelen neves vendéglátósok. Az étterembe járók száma azonban évek óta nem növekszik. A GfK piackutató két évvel ezelőtti felmérésében megdöbbentő adatok szerepelnek: a magyar felnőttek csupán öt százaléka jár rendszeresen étterembe, az emberek fele pedig azt állította, erre egyetlenegyszer sem volt alkalma. Ezzel azonban nem rívunk ki Közép-Európából, a régió egészét jellemző adat szerint a lakosság 57 százaléka sosem megy étterembe. Üdítő kivételt jelentenek a csehek, akiknél csupán 24 százalék a vendéglőt csak kívülről látottak aránya. Náluk szinte mindennapos szokás a sörözői összejövetel, és a cseh kisvendéglőkben is a helyiek vannak többségben.
Az étterembe járás nemcsak pénzkérdés. Az is persze, hiszen addig, amíg a magyar átlagkeresetből egy család havonta csupán négyszer-ötször tudna egy jó nevű helyen megebédelni, hiú remény arról ábrándozni, hogy a belföldi vendégkör látványos gyarapodásnak indul. Sokan azonban egyszerűen azért nem ülnek be egy étterembe, mert nincs rá igényük. Azok, akik rendszeresen járnak vendéglőbe, többnyire az idősebb korosztályt képviselik - ők még gyermekkorukból őrzik a családi kisvendéglők emlékét. A fiatalok már a gyorséttermek, a mekik és a börgerkingek bűvöletében nőttek fel.
Az egyik legismertebb vidéki étterem, a debreceni Lucullus tulajdonosa, Almási Zoltán sem tagadja, hogy gyerekei is gyakran járnak gyorsétterembe. Vagyis csak jártak, mert felnőve egyre inkább rákaptak a klasszikus éttermi étkezések ízére. Biztató, hogy újabban egyre több házassági évfordulót, érettségi találkozót, esküvőt, családi eseményt rendeznek vendéglőben, s a sátoros ünnepekre kezd visszaszokni a tehetősebb réteg.
Mindez azonban még kevés, hiszen mi lesz azokkal a gyerekekkel és fiatalokkal, akik sem most, sem később nem jutnak el a vendéglőkbe? Azt, hogy valamit tenni kell, minden kutatás és statisztika igazolja. Ezért született az ötlet, hogy miként 1999 az asztali örömök éve volt, legyen az idei év újra a bor és gasztronómia esztendeje. A Magyar Turizmus Rt. meghirdette a Nagy ízutazás 2006 elnevezésű akcióját, amelyre lapzártánkkor már több mint százhúsz étterem jelentkezett. Ők vállalták, hogy a március 2-ára eső torkos csütörtökön - amikor a hagyományok szerint a húsvéti böjt előtt még utoljára jól lehet lakni - ötven százalék engedményt adnak vendégeiknek a számla végösszegéből. Az akció azon a napon indul, s egész évben tart, az étteremjárásra pecsétgyűjtés és az automatikusan járó ajándékok, valamint évi többszöri ajándéksorsolás ösztönzi majd a lakosságot.
A szervezők szerint várhatóan 400-500 hazai étterem vesz majd részt a játékban. Ha így lesz, akkor nagyjából minden tizedik étteremben be lehet szerezni az értékes pecséteket, amiből legalább hatot kell gyűjteni 2006-ban. Már a Danubius és az Accor szállodalánc is jelezte, hogy részt akar venni az akcióban, amire a legjobb fővárosi és vidéki vendéglők már leadták jelentkezésüket. Egyelőre senki sem meri megbecsülni, milyen pluszforgalmat hoz majd a Nagy ízutazás, aminek hírét intenzív kampánnyal igyekeznek majd a lehető legtöbb emberhez eljuttatni.
Az akcióban - nyilván gesztusértékkel - részt vesznek a vendéglátós szakmai szervezetek vezető éttermei, és olyan, vendéghiányra finoman szólva sem panaszkodható helyek, mint a Parlament melletti Biarritz, vagy az Opera mellett működő Belcanto étterem. A legutóbb az Év vendéglősévé választott Berkes Gyula szerint Magyarországon most mindent újra kell építeni. A gulyást, a pörköltet, a debrecenit vagy a halászlét jelenleg majdhogynem több osztrák étteremben lehet megkóstolni, mint idehaza. A magyar fiatalok hamburger- meg szusilázban égnek, miközben elfelejtették velük megszerettetni a hagyományos magyar ételeket. A Nagy ízutazásban részt vevő vendéglők számára feltétel, hogy magyaros vagy tájjellegű ételek szerepeljenek étlapjukon. Ezek az ételek ugyanis az utóbbi években, évtizedekben eltűntek a vendéglőkből, mondván, nincs rájuk igény. Holott ez nem így van: a többnyire külföldiek által látogatott Belcanto nemrég bővítette a magyaros választékát, ami óriási siker lett - árulta el Herz György igazgató.
A tájjellegű ételek is végveszélybe kerültek, az Őrségben például csak elvétve lehet dödöllét találni a jobbnál jobb éttermek étlapján. Az év legnagyobb gasztronómiai akciójának célja tehát nemcsak a magyar vendégek, hanem a magyar ételek visszaszoktatása is a magyar vendéglőkbe.
