Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ vírusdiagnosztikával foglalkozó szakembere szerint szó sincs arról, hogy Kelet-Törökországban kialakult volna a H5N1 madárinfluenza-vírus emberről emberre terjedő változata. Az azonban bebizonyosodott, hogy a helyben tenyésztett baromfiak között korábban is jelen volt a H5N1-es vírus, csak ezt a fertőzést nem jelentették az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), illetve az állategészségügyi hatóságnak.

A Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger közötti térségben 2005 decemberében volt a legutóbbi baromfijárvány, Berencsi György ezért nem csodálkozik azon, hogy a fertőzés átterjedt a közeli, délebbre fekvő Törökországba. A fertőzés logikus következménye, hogy a baromfiakkal szoros kapcsolatban élő családok gyerekei megbetegedtek. (A megbetegedettek esetében minden esetben kimutatható ez a közvetlen kapcsolat.) Nem véletlen, hogy nem jelentette senki a fertőzést, mert egy török járványügyi szakember nem biztos, hogy be mer menni a kurdok lakta térségbe. A megbetegedések szerencsére nem tömegesek, hanem egyediek, ezért a szakember szerint nincs ok a pánikra.

A madarak között szaporodó vírus hónapokon át változatlan marad, majd nem tudni miért, kialakul egy újabb változat, amelyik megbetegítő képessége megnő a madarak esetében. A vírus génállományának ellenőrzésével hamarosan kiderül, hogy van-e bármiféle változás a RNS-összetételében.

Az azonban egyértelmű, hogy emberről emberre terjedő változatról szó sincs. A vírussal fertőzött kelet-törökországi családok esetében valószínű, hogy a szárnyasok fertőzött székletének párája-pora belélegzésével kapták el a kórt. A betegség kialakulásához nagyon sok vírusnak kell a szervezetbe jutnia. A madárinfluenza-fertőzés esetében nagyon magas a halálozási arány - különösen, ha nem megfelelő az orvosi ellátás -, a humán influenzavírusok esetében az eddig észlelt legnagyobb halálozási arány egyszázalékos volt.