Mielőtt Madridból továbbutazott volna Brüsszelbe, ahol az Európai Unió központjában tesz rövid látogatást, az Egyesült Baloldal (IU) vörös-zöld koalíciós párt képviselőivel tartott találkozón Morales megismételte: prioritásának tartja, hogy hazája természeti erőforrásait a szegénység elleni küzdelem szolgálatába állítsa.

"A (bolíviai) állam élni fog a természeti erőforrások feletti tulajdonosi jogával. Államosítani fog, ez azonban nem jelent elkobzást, kisajátítást, sem kiutasítást" - jelentette ki.

A mindvégig bordó, csíkos pulóvert viselő Morales, aki csak január 22-én foglalja el hivatalát, államfőnek kijáró fogadtatásban részesült az egykori gyarmattartó birodalomban, mind a hivatalos szervek, mind a komoly bolíviai érdekeltségekkel rendelkező spanyol vállalatok részéről. Találkozott José Luis Rodríguez Zapatero szocialista miniszterelnökkel és az államfővel, I. János Károly királlyal is, akinél a baloldali indián elnök szintén protokollárisnak aligha nevezhető öltözékében jelent meg, fittyet hányva a szigorú spanyol etikett kívánalmainak.

Megbeszélést folytatott két miniszterrel és együtt ebédelt mintegy húsz vállalatvezetővel, a Bolíviában legnagyobb érdekeltségekkel rendelkező külföldi vállalat, a Repsol YPF elnökének jobbján ülve. Ez alkalomból még egy meleg kézfogásra is futotta az olajcég elnöke és Morales között, aki közvetlenül Madridba utazása előtt fejtette ki, hogy a spanyol olajkonszernt nem sorolja a multinacionális "banditák" közé, amelyeket megválasztása után nyilvánosan ostorozott.

"A spanyol kormánynak szilárd meggyőződése, hogy a spanyol vállalatok érdekei és az új bolíviai kormány elképzelései összeegyeztethetők" - mondta Fernando Moraleda tájékoztatási államtitkár Zapatero és Morales tárgyalása után. A munkaadók országos szövetsége (CEOE) nemzetközi kapcsolatokkal megbízott igazgatója "nyitott és képlékeny párbeszédről" beszélt, csillapítva a Bolíviában jelen lévő spanyol nagyvállalatokat, amelyek kedélyeit ugyancsak felborzolta, hogy Morales korábban illegálisnak nyilvánította a külföldi társaságok koncessziós szerződéseit.

Bolíviának, Dél-Amerika legszegényebb országának van Venezuela után a második legnagyobb földgázkészlete a latin-amerikai államok között. A legjelentősebb külföldi befektető Spanyolország az andesi országban, ahol huszonhat multinacionális gáz- vagy olajkonszern tevékenykedik, köztük - a Repsol YPF mellett - a francia Total és a British Gas.
Az európai vállalatok körében érzékelhető nyugtalanságot tükrözik az Európai Unió biztonság- és külpolitikai főképviselőjének szavai. A bolíviai politikust Brüsszelben fogadó Javier Solana csütörtökön délután kijelentette: La Paznak szavatolnia kell a külföldi beruházások jogbiztonságát. Morales válaszul közölte: tudatában van annak, mekkora jelentőséggel bírnak Bolívia számára a külföldi befektetések. Mindazonáltal nem visszakozott a földgázvagyon és egyéb ásványkincsek államosítását célzó szándékától.

(MTI/AFP/dpa)