Ebbe az intézménybe szívesen járnak a roma gyerekek

A Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, a város családsegítő és gyermekjóléti szolgálata, valamint a helyi általános iskolák közösen működtetik a bátonyterenyei roma tanodát. Szomora Szilárd, a szövetség elnöke, a családsegítő szolgálat vezetője elmondta: délutánonként tantárgyi felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokkal, továbbá önismereti és drámapedagógiai tréningekkel várják a gyerekeket. A fiatalokkal a tanodában tíz pedagógus és nyolc mentor foglalkozik, figyelemmel kísérve iskolai előmenetelüket és otthoni szociális körülményeik változását is.

A tanoda működését a tavalyi esztendőben uniós pályázati pénzből finanszírozták: a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében több mint 14 millió forintot nyertek, s ennek az összegnek a negyedét tette hozzá az intézményt működtető konzorcium. A tanodát mintegy hatvanan látogatják alkalomszerűen, többnyire a kézműves és a táncos-zenés foglalkozások iránt érdeklődnek. Emellett mintegy százra tehető azoknak a száma, akik a középiskola eredményes elvégzése, illetve főiskolai vagy egyetemi felvételijük sikere végett járnak ide.

Ide jár az ötödikes Oláh Dávid Roland is - őt nagyszülei nevelik -, aki katonatisztnek készül. Jól tanul, miként osztálytársa, a mérnöknek készülő Horváth Rómeó is. A baráti kör harmadik tagja, a szintén ötödikes mizserfai Rácz Richárd meg azért lenne építész, mert bátyja is az. Ricsi érdekesnek találja ezt a munkát, amivel testvére a számára irgalmatlanul soknak tűnő pénzt hazaviszi.

Persze, nem megy mindenkinek ilyen jól a tanulás - mondja a tanoda pedagógiai vezetője, Radics Sándor, aki akár szemmel is dirigálni tudja az osztályát. Tekintélye nem csupán a tanteremben érzékelhető, széles körben megbecsülik a munkáját, hiszen a cigány származású pedagógus példájából bárki meríthet: tanítói diplomát, gyógypedagógus tanári és közoktatás-vezetői végzettséget szerzett az évek során. Mindemellett képességfejlesztő tréner, aki uniós pályázatok írása közben drogprevenciós programokat tart középiskolai tanár kollégáinak.

Radics Sándor úgy látja, hogy a tanodaprogram alkalmas a roma kultúra tanítására, sőt annak a közoktatás rendszerébe való integrálására is. Diákjaival bizonyította már, hogy ha az iskolafenntartók lehetőséget teremtenek a kiscsoportos foglakozásokra, akkor kellő odafigyeléssel a leggyengébbnek tartott tanulókból, a magatartászavaros gyerekekből is iskolázott embert lehet nevelhetni. Ami ennek ellenében hat, az szerinte leginkább az oktatás állandóan változó jogszabályi környezete, valamint az, hogy az iskolafenntartók rövid távú anyagi megfontolásból a nagy létszámú osztályok működtetésére törekednek.

A közelmúltban az Esélyek Háza szervezésében bemutató tanítást tartott a bátonyterenyei tanodás gyerekekkel Antalné Prezenszki Piroska, a pásztói városi művelődési központ igazgatója. A gyerekeket nem válogatták ki és nem készítették fel speciálisan a polgármestereknek, pedagógusoknak szervezett foglalkozásra. A gyerekek az órán a cigányság eredetével, viseletével, hagyományos mesterségeivel ismerkedtek. Fegyelmezettebb órát, ahol aktívak is a gyerekek, elképzelni sem lehetett volna.

Multikulturális oktatás - jellemezte a tanodai képzést Berki Judit, a nógrádi esélyegyenlőségi hivatal vezetője. Egy roma hét programsorozata keretében ezért is kínáltak Bátonyterenyén kiállítással, szavalóversennyel, valamint a Néprajzi Múzeumból kölcsönzött filmek vetítésével olyan programokat, amelyeken a cigányok jobban megismerhették hagyományaikat, s a nem cigányokat is közelebb hozhatta egy kevésbé ismert világhoz.

A tanoda további működését az esélyegyenlőségi hivatal vezetője is szorgalmazza, ugyanakkor aggasztónak találja, hogy ez irányú pályázataikat még nem bírálták el. Márpedig a működéshez elnyert pénz csupán a most végződött esztendőre volt elegendő. A hivatal a maga részéről egyelőre annyit tehetett, hogy a gyerekek közül a legszorgalmasabb harmincat elvitte az Országházba a roma gyerekek karácsonyára.