Vizsgálják a túlgyógyító kórházat
A Kincstári Biztosi Iroda azt javasolja, hogy válságmenedzser rendezze az Országos Gyógyintézeti Központ gazdasági helyzetét. Napokon belül kiderül, hogy elfogadja-e a felvetést a pénzügyi és az egészségügyi tárca. Tény, hogy a kórház hatvan napon túli lejárt tartozása 215 millió forint, s az egymilliárdot is meghaladja a lejárt fizetési határidejű számlák értéke, a kifizetetlen számlaállomány megközelíti a hárommilliárd forintot.
- A biztos kinevezése kötelező, ha az úgynevezett minősített tartozás meghaladja az ötvenmillió forintot. Miután az intézmény adóssága ennek a többszöröse, kötelező válságmenedzsert küldenünk - erősítette meg Forgách Péter, a Kincstári Biztosi Iroda vezetője azokat a tényeket, amelyek egyébként az intézmény felfüggesztett gazdasági igazgatójának feljelentésében is szerepelnek. Kálmán Attila a rendőrséghez küldött anyagában olyan vádakat fogalmazott a kórház menedzsmentje, elsősorban a főigazgatóval szemben, amelyekről ő maga is tudott gazdasági vezetőként, s amelyekben saját felelősségét is elismeri.
Az OGYK vezetője, Vályi-Nagy István mindenért a finanszírozást, illetve az arra bevezetett korlátozásokat okolja. Szerinte a kórház országos intézményként nem küldhet el betegeket, így pedig nem teljesítheti azokat a feltételeket, amelyek célja épp a túlzott teljesítmények visszafogása lett volna. A kincstári irodavezetőt is meglepte az intézmény gazdasági helyzete, ám abban biztos, hogy önmagában a finanszírozás változása nem idézhetett elő ilyen helyzetet, annak minden bizonnyal belső okai is vannak.
Kálmán Attila, illetve egy másik, közérdekű bejelentéshez készült tanulmány egy sor hibát említ. Egy kormányrendelet szerint a kórházak nem gyógyíthatnak annyi beteget, amennyit jónak látnak, s egy bizonyos ponton túl az egészségbiztosító már nem finanszírozza a bármily jó szándékú beavatkozásokat sem. Ezt a szabályt az OGYK-ban nem vették figyelembe. Ezért látott el a kórház csaknem négyezerrel több fekvő beteget 2004-ben, mint 2003-ban, ami több mint nyolcszázmillió forintos veszteséget okozott.
Az vitatott, hogy okolható-e ezért valamelyik vezető. Vályi- Nagy István szerint az intézmény az ellátás csúcsán lévő kórház, ahonnan nincs hová továbbküldeni a betegeket. Tehát, aki jön, azt gyógyítaniuk kell. Mind a gazdasági vezető, mind a közérdekű bejelentő anyaga ezt másként fogalmazza: "a gazdasági működésért felelős vezetőség tudatosan nem vette figyelembe a kormányrendeletben előirányzott korláthoz való igazodási kötelezettséget. Tudnia kellett, hogy a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül lekötött vagyont a fentiekben részletezett magatartásaival elvonja, és ezáltal a jogosult igényének kielégítését meghiúsítja." Azaz olyan kötelezettséget vállalt, amelyikről tudta, nincs fedezete.
"A meglévő, közel 3 milliárd forint értékű tartozás felszámolásának bizonyos érdekcsoportok számára legkézenfekvőbb módját a kórház megszüntetése jelentené. Abban az esetben, ha bebizonyosodik az OGYK működésképtelensége, az államnak a kórház területét mint ingatlant sem lesz érdeke saját tulajdonában tartani. Azaz eladja, ahol a vevőkör azzal az érdekcsoporttal lehet azonos, amelyik már 2002-ben két magánkórházat tervezett építtetni, egyiket éppen a Szabolcs utcai OGYK területén. A másikat a Szent László Kórház ingatlanán, amelyet már 99 évre ki is bérelt. Ebben az esetben semmi másról nincs szó, mint az állami vagyon magánkézbe való átjátszásáról egy legálisnak tűnő, több éven keresztül zajló cselekmény-, illetve eseménysorozat által" - következtet a bejelentés.
Az intézmény gazdasági ügyei miatt két rendőrségi feljelentés is érkezett. Az elsőt a nyomozó hatóság azzal utasította vissza, hogy a hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény, a feljelentés pedig szándékosságra utaló megállapítást nem tartalmaz, illetve nincs olyan személy a kórházban, akinek törvényi kötelezettsége lenne az állami vagyon kezelése. Úgy tudjuk, hogy az egészségügyi tárcánál folyó vizsgálat alapján is készült feljelentés, az a gazdasági vezető ellen. Ott viszont a rendőrség vizsgálatot indított. Rácz Jenő egészségügyi miniszter egyelőre nem beszél konkrétumokról, az egyszemélyi felelősség azonban szerinte vitathatatlan: azaz a főigazgató mindenképp felelős az általa vezetett kórházban kialakult helyzetért. Forgách Péter szerint azonban mindeddig egy-két esetben távozott csak a menedzsment a kincstári biztos kirendelésekor, illetve a vizsgálódások lezárta után.
A feljelentők által vázolt "elméletet" szinte valamennyi hivatali illetékes kizárja. Mind a minisztérium, mind az államkincstár vezetője állítja: a Szabolcs utcai intézmény biztosan nem zárhat be, ahogy az is biztos, hogy jelenlegi helyén marad.
Magyarország negyedik legnagyobb kórháza a budapesti Országos Gyógyintézeti Központ (hétköznapi nevén a Szabolcs utca). Több száz ágyán évente több tízezer beteget gyógyítanak. A korábban "modellkórháznak" tervezett intézmény nem szakkórház, hanem az egészségügy szinte valamennyi területén a legmagasabb szintű ellátást nyújtja, legyen szó gyógyításról vagy diagnosztikáról. A központ az egész ország területéről fogad betegeket, emellett az oktatási és kutatási feladatokból is részt vállal.
