Jeruzsálemen bukhat a választás
Abbasz helyzetét több körülmény is nehezíti. A fegyveres csoportok befejezettnek tekintik a tavaly február-március óta érvényben lévő tűzszünetet, a Fatah vezetése ismét a választások elhalasztását követeli, míg Izraelben a Maariv napilap közben leírta azt, amit sokan sejteni véltek: Ariel Saron miniszterelnök a palesztin választások után az útiterv helyett, az izraeli egyoldalú lépések folytatását tervezi bejelenteni. Ráadásul hétfőn mintegy kétszáz civil ruhás palesztin rendőr megrohamozott és elfoglalt több palesztin kormányzati épületet a gázai övezetbeli Rafah határvárosban, tiltakozásul amiatt, hogy az övezetben egyre nő az anarchia, a palesztin hatóságtól pedig nem kapnak elég nagy jogkört arra, hogy fenntartsák a közrendet és a törvényességet.
Hétfőre virradóra Abbasz elutasította a kormányzó párt, a Fatah 20 képviselőjelöltjének azt a kérését, hogy visszaléphessenek a parlamenti választásoktól. A palesztin elnök az Egyesült Arab Emírségekből telefonon értesítette döntéséről a pártot. A Fatah központi bizottságának többsége (köztük Ahmed Korei volt miniszterelnök) ezután levéllel fordult az elnökhöz, melyben a választások elhalasztását szorgalmazzák. Érveik: az egyre romló, kaotikus biztonsági helyzet, illetve a kelet-jeruzsálemi szavazás korlátozására vonatkozó izraeli fenyegetés. Az 1996-os törvényhozási és a 2005-ös elnökválasztásokon a kelet-jeruzsálemi palesztinok postán vagy Ciszjordániában szavazhattak, ám Izrael - a Hamasz szélsőséges szervezet választási részvétele miatt - ezt ezúttal megakadályozná. Korábban Veronique de Keyser, az Európai Unió választási megfigyelőinek vezetője is úgy nyilatkozott: nem kapott egyértelmű választ az izraeli vezetéstől Jeruzsálemre vonatkozóan. A Fatah legfőbb döntéshozó szerve közölte, hogy Abbasz fontolóra veszi a választások elhalasztását.
A legújabb felmérés szerint, ha most tartanák a választásokat a Fatah a szavazatok 43 százalékát kapná, míg a Hamasznak 25 százalék jutna. A Hamasz támogatottsága folyamatosan növekszik, és a szervezet számos ciszjordániai városban diadalmaskodott a közelmúltban megrendezett helyhatósági választásokon - emlékeztetett az MTI.
Több megfontolás is áll a választások elhalasztásának szorgalmazása mögött. Leegyszerűsítve: a Fatah "öregjei", a korrupcióval vádolt régi gárda félti hatalmát a feltörekvő ifjaktól és a Hamasztól. A Fatah fiataljai - az izraeli börtönben raboskodó Marvan Bargutival az élen - választást akarnak, de nem akármilyen áron: pártszakadással fenyegetőztek, és átalakították a Fatah választási listáját (amit most Korei helyett Barguti vezet). Izrael számára elfogadhatatlan a Hamasz részvétele. A Hamasznak viszont érdeke, hogy a választásokra minél előbb sor kerüljön, és minél előbb képviselői helyekre váltsa a népszerűségét.
Eközben Abbasz személyes politikai hitele múlik a januári választásokon. A palesztin elnök régóta azzal érvel, hogy a voksolás megerősítené a palesztin demokráciát, és mérsékelné a Hamaszt. Abbasznak ezt az ígéretét be kell tartani a Nyugattal szemben is, de ebből meríthet erőt otthon is - hiszen Izrael tavaly nyári gázai kivonulása óta csak gyengült az általa képviselt mérsékelt irányzat. A Reuters szerint Abbasz erről is beszélni fog a száműzött Hamasz vezetővel, Khaled Meshallal történő találkozóján, mely a palesztin elnök öbölbeli körútján esedékes.
