A Magyarországra látogató külföldiek az általános szabályok szerint legfeljebb három hónapig maradhatnak nálunk, ennél hosszabb idő esetén - elég körülményes és költséges eljárásban - tartózkodási engedélyt kell beszerezniük. A januártól négy szomszédos országban térítésmentesen igényelhető nemzeti vízum lényegesen kedvezőbb megoldást jelent, hiszen öt évre szól, és korlátlan számú belépést tesz lehetővé. Ilyen beutazási engedélyt - nemzetiségüktől elvileg függetlenül - ukrán, román, szerb és montenegrói, valamint horvát állampolgárok igényelhetnek 1. a magyar nyelv ápolása, 2. a kulturális, nemzeti identitás megőrzése, 3. a felsőfokú oktatáson kívüli tanulmányok folytatása, illetve 4. a Magyarországon meglevő családi kapcsolatok erősítése érdekében. A magyar szabályozás ellen sem Brüsszel, sem az érintett országok nem emeltek kifogást.

A speciális vízum kiadásának mindazonáltal szigorú feltételei vannak, hiszen a magyar hatóságok a beutazás célját és az itteni tartózkodás feltételeinek meglétét is ellenőrzik. Például a rokoni kapcsolatokat anyakönyvi kivonattal, az oktatásban való részvételt az iskola által kiadott igazolással kell bizonyítani. Aki pedig a magyar nyelv ápolását, nemzeti identitása megőrzését jelöli meg tartózkodási célként, számíthat rá, hogy nyelvtudásáról a külképviseleten személyes interjú során győződnek meg. Ugyancsak hivatalos iratokkal kell igazolni, hogy a kérelmezőnek lesz megfelelő lakása, rendelkezik a megélhetéshez szükséges pénzzel - ha más gondoskodik az ellátásáról, helyesen teszi, ha erről közjegyző előtt nyilatkozik -, továbbá egészségbiztosítással. A hatóságok a bonyolultnak tűnő eljárás dacára ígérik, hogy a kérelmet tizenöt napon belül elbírálják; ennek érdekében alaposan megerősítették a nemzeti vízum kiadásában érintett hét külképviseletet. És még egy kedvező hír: akinek lesz öt évig érvényes beutazási engedélye, újabb kérelem nélkül - és ingyen - magyarországi tartózkodási engedélyt is kaphat.

A nemzeti vízum csupán az első lépés, hiszen a környező országokban élő magyar nemzetiségűek számára korábban az unión belüli szabad utazást is kilátásba helyezték. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott kérdésünkre elmondta: több kérdésben is egyeztetnek a határon túli magyar szervezetekkel, így az alkotmánymódosításról, a Szülőföld-program kisebb korrekciójáról, a magyarigazolvány jövőjéről - és az utazási lehetőségekről. Ez utóbbi kapcsán Avarkeszi leszögezte: a magyar nemzetiségűeknek javasolt személyi igazolvány lekerült a napirendről, mert azt az Európai Unió nem fogadta el.

Az ötletet egyébként Görögországból importálták, ott ugyanis az Albániában élő görögöknek tartózkodásra jogosító és a közösség tagállamaiban szabad mozgást biztosító személyit adnak. Az okmány bevezetése óta azonban az uniós szabályozás is változott, ezért a módszer ma már alkalmazhatatlan. A kormánymegbízott szerint ezért az egységes tartózkodási engedély bevezetése jelenthet megoldást, amely elvileg az EU-n belüli utazásra is feljogosítana. Kérdéses persze, hogy ehhez mit szól majd Brüsszel. Igaz, 2007 ősze, tehát Magyarországnak a schengeni térséghez történő csatlakozása előtt ez csupán elméleti probléma, hiszen addig külföldieknek még az uniós tagállamokba érvényes vízumot sem adhatunk ki.

A megjegyzés rovatba kerül bejegyzésre: "Nemzeti tartózkodási vízum"