Érdekes helyzetet teremthet, ha a luxembourgi döntés alapján a magyar betegek is útra kelnek, majd követelik, hogy fizesse ki a biztosító a külföldi gyógykezelést. Már ha úgy gondolják, hogy máshol gyorsabb, szakszerűbb ellátást kapnak - kommentálták a határozatot az egészségügyben dolgozók. A bírósági állásfoglalás értelmezésük szerint azt jelenti: szabad a szolgáltatásválasztás, az EU teljes területén jogosultak a saját biztosítójuk fizette ellátásra. Az pedig már aligha kérdés, hogy az ott elköltött állami forintokkal lényegében az itthon gyógyulni vágyó betegeket, az ellátásukra szánt állami kasszát rövidíthetik meg.

Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint könnyen előállhat efféle helyzet. Az viszont elgondolkodtató: az egyéni állampolgári jogok előrébb valók lehetnek-e valamennyi állampolgár érdekénél - azaz érvényesíthető-e mindez úgy, hogy közben a többiek hátrányba kerülnek. Egyre fontosabb ez annak tudatában, hogy ma már nálunk is mind több helyen és többféle ellátásra alakítanak ki várólistákat.

- Ha a biztosító ilyen alapon külföldi intézménynek fizet, azt az itteni egészségügy kasszájából teszi. Másrészt, ha valaki így kerüli meg a várólistát, azzal a többieket előzi meg. Egyértelműen sérülhet tehát a többi beteg joga - vélte a vezető. Igaz, szerinte egy ilyen vélemény legfeljebb az állam számára jelenthet bármilyen kötelezvényt, nem pedig az intézményeknek.

- A kórházak, a betegellátók kizárólag az országban érvényes jogszabályok alapján járhatnak el. Így bármilyen precedenst teremtő ítélet legfeljebb a törvényhozókat szólíthatja föl arra, hogy feleltessék meg ennek az itthoni jogszabályokat - állította Golub Iván, aki szerint a hónapok óta botrányokat okozó orvosi túlóra kérdése éppen emiatt ment tévútra. - Lenkovics Barnabásnak, az állampolgári jogok biztosának állásfoglalása is világosan fogalmaz. A szolnoki bíróság tévesen hozott úgy ítéletet, hogy automatikusan átültette az európai bírósági döntést. Kizárólag az érvényes magyar jogszabályokból lehet kiindulni, és e szerint ítéletet hozni az itthoni kórházak számára - tette hozzá a szövetségi elnök.

Az egészségbiztosító szakembere csírájában fojtja el a felvetéseket: a döntés elsősorban a brit egészségügyi rendszert mozdíthatja meg, a magyarországi betegellátásra szerinte nem lehet "érvényesíteni".

- A magyarországi rendszer egészen más elven működik, így egy brit beteg kezelésével kapcsolatos döntésnek ránk semmilyen következménye nem lehet. Az előzetes, egyelőre főtanácsnoki vélemény az ottani biztosító szabályozására hivatkozik, az ugyanis nem szabályozza világosan a külföldi gyógykezelések igénybevételének rendjét, illetve az "indokolatlan késedelem" meghatározásába kapaszkodik bele. A bíróság azt vitatja, amit erről a biztosító mond: vagyis, hogy miután minden várólistán lévő beteg ugyanennyit vár, az idő indokolt. Ott ráadásul még egységes díjtételek sincsenek, ezért az is vitatott, hogy egy beteg mennyit kap vissza abból, amit saját zsebből már kifizetett - mondta Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nemzetközi főosztályának vezetője.

- Magyarországon mindez fel sem merülhet, hiszen minden egyes beteg külföldi kezeléséről külön döntenek. Erre van egy évi 680-700 millió forintos nyitott keret, és a szakmailag illetékes országos intézet (azaz a legmagasabb orvosi fórum) dönt arról, indokolt-e a kinti kezelés. Az elbírálásnál három fő szempontot vesznek figyelembe. Azt, hogy adott országban a kezelést a napi gyakorlatban alkalmazzák-e, Magyarországon viszont nincsenek meg ennek a szükséges feltételei; hogy a kezelés még úgy sem biztosítható-e, ha a külföldi orvost hívnak ide; illetve van-e esély a kinti beavatkozás sikerére - részletezte Lengyel Balázs.

A főosztályvezető szerint Nagy-Britanniában valóban komoly gondot okozhat, ha az előzetes véleménynek megfelelő döntést hoz az Európai Bíróság. Mire azonban erre sor kerül, lehet, hogy mindez már nem is lesz probléma: a brit kormány számára is világos, hogy a rendszer és az ehhez biztosított forrás kevés, a várólistákat pedig fel kell számolni. Ezért már két éve elindította azt a folyamatot, amely a következő években megduplázza az egészségügyre fordított összeget, és akár fel is számolhatja a várólisták jelentős részét.

A hazai intézményeket nem érinti a luxembourgi ítélet