A legfrissebb adatsort pár hete hozták nyilvánosságra, s a tavaly szeptemberi állapotokat tükrözi.Magyarországon 144,9%-os a zsúfoltság a börtönökben, mivel 11 322 férőhely áll rendelkezésre, miközben 16 410-en vannak a rács mögött. Az európai átlag 101,3, azaz nagyjából elférnek a rabok. Igaz, a hazai állapotok bizonyos javulást mutatnak a három évvel ezelőtti ET-jelentéshez képest. Akkor nemcsak egész Európában volt a magyar börtön a legzsúfoltabb, de a kaukázusiakkal sem vette fel a versenyt. Azóta ugyan csak nyolc (!) férőhellyel bővültek a hazai létesítmények, de lényegesen, majdnem kétezerrel kevesebben élnek a rács mögött. A statisztikákból úgy tűnik - például összevetve a hasonló népességű országokkal -, hogy nálunk viszonylag sokan kerülnek börtönbe (százezer lakosra vetítve 162-en), s ehhez mérve legalábbis egyértelműen kevés a férőhely. Csehországban például csak valamivel több rabra majdnem másfélszer annyi hely jut, mint nálunk. Látni kell viszont, hogy a sűrűség csak a börtönviszonyok egyetlen jellemzője: az általában horrorisztikusnak leírt orosz börtönállapotok mellett is az ottani rendszer fel van készülve a rabok fogadására: közel egymillió (!) hely áll a 787 000 fő rendelkezésére.

Magyarországon az egész EU-t alapul véve a legkevesebben ülnek kábítószerrel való visszaélésért, s feltűnően kevesen - három százalékban - nemi erőszakért. (Miközben Franciaországban 23% ez utóbbiak aránya.) A tipikus magyar börtönlakó egy-három évet tölt a cellában, általában lopásért vagy rablásért. Nyugat-Európával szöges ellentétben nálunk igen kevés a külföldi elítélt (őrizetes); arányuk csak 3,9%. Luxemburgban vagy Svájcban ellenben minden négyből három (!) külföldi, Cipruson minden második, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban minden harmadik-negyedik.

A börtönök zsúfoltsága (2004)

A tíz sereghajtó

Forrás: Európa Tanács, kivéve * a Börtöntanulmányok Nemzetközi Központja szerint

Séta egy fehérorosz fegyházban