Népirtásnak mínősítették a kurdok elleni gáztámadásokat
A jogi testület Frans van Anraat ügyében ítélkezett. A vád szerint a ma 63 éves Van Anraat mintegy 1100 tonna - egyebek között mustárgáz készítésére is alkalmas - thiodiglycol nevű anyagot adott el Bagdadnak, és ennek túlnyomó részéből harci gáz készült, amellyel népirtást hajtottak végre. Az üzletember korábban elismerte, hogy a szóban forgó szállítások léteztek, de tagadta, hogy tudomása lett volna az anyag felhasználásának módjáról. Azt is kifogásolta, hogy számos Iraknak fegyvert és más anyagokat szállító cég vezetője ellen nem indítottak eljárást.
A bíróság megállapítása szerint a kurdok etnikai csoportnak minősülnek, és a támadások - köztük az 1988-ban egy nap alatt 5 ezer halottat maga után hagyó halabzsai mészárlás - célja az iraki kurd lakosság elpusztítása volt. A testület egyúttal elutasította a védelemnek azt az érvét is, hogy nincs illetékessége az ügyben.
Van Anraat a vád szerint a nemzetközi piacon - közvetítőkön keresztül, feltehetően amerikai cégektől - vásárolta meg a anyagot, amelyet aztán - mások mellett jordániai közvetítéssel - Irakba juttatott. Az ügyész úgy vélte, az üzletember árulta anyagoknak tízezrek életét kioltó gázok készítésében volt szerepe.
Anraatot 1989-ben egyszer már letartóztatták az Egyesült Államokban, de rövidesen szabadlábra is helyezték, és sikerült Irakba menekülnie, ahonnan csak a Bagdad elleni amerikai hadművelet 2003-as megindításakor távozott (az arab országban állítólag hamis név alatt élt, amelynek jelentése bátor és okos tárgyaló volt). Miután visszatért hazájába, a holland hatóságok őrizetbe vették - nem sokkal azelőtt, hogy ismét elhagyni készült az országot.
A védelem a perben azzal is érvelt, hogy Van Anraat legfeljebb gazdasági szabályok megszegésével vádolható, nem pedig emberek elleni háborús bűnökkel. Ez esetben ráadásul az 1985-1988 között elkövetett cselekmények büntethetősége már el is évült volna.
A halabzsai mészárlás a Szaddám Huszein volt iraki elnök ellen Bagdadban folyó per vádpontjai között is szerepel. Nem valószínű azonban, hogy a holland bíróság véleménye közvetlen befolyással lesz az iraki bírák állásfoglalására.
(MTI)