Megérkezett az államkincstárba a Budapest Airport-ügylet 464,5 milliárd forintja - jelentette be tegnap Veres János pénzügyminiszter. Ezzel az angol BAA lett a Ferihegyi repteret üzemeltető cég 75 százalékának tulajdonosa, megvásárolta a reptéri ingatlanokat, és megszerezte a budapesti reptér üzemeltetésének jogát 75 évre. A részvényekért 60 milliárd forintot kapott az ÁPV Rt., az ingatlanokért 15 milliárdot a Kincstári Vagyoni Igazgatóság - a 75 éves üzemeltetési jogért pedig 389 milliárd 535 millió forintot az állam. A tegnap megjelent, erről szóló kormányhatározat szerint a részvények és az üzemeltetési jog áfamentesen kerül át, ám az ingatlanokra ezt még ki kell fizetni - ez újabb 3,75 milliárdos bevétel a magyar költségvetésnek.

A tranzakcióból ily módon megszerzett több mint 390 milliárd forint azonban alig jelenik meg a fontosabb uniós kimutatásokban. Az ott alkalmazott eredményszemléletű rendszer szerint ugyanis a koncessziós bevételt akkor kell elszámolni, amikorra vonatkozik - ez esetben 75 évre elosztva. Az eladás tehát évi 5,2 milliárd forinttal javítja az egyenleget - az idén pedig valószínűleg csak a 3,75 milliárdos áfanövekmény jöhet szóba. Vagyis: az uniós hiánymutató ettől marad az a 7,4 (nyugdíjkorrekcióval 6,1) százalék, amit korábban mondtak. A hagyományos magyar, a pénzforgalmat figyelő számokban azonban ez a 390 milliárd forint megjelenik. Ennek alapján az államháztartási számoknak is sokkal jobbnak kellene lenniük - ám mégse lesznek azok.

A megszerzett pénzből mintegy 180-190 milliárd forint az autópálya-elszámolásra megy el. Az állam most vállalja át a Nemzeti Autópálya Rt. 177 milliárdos hiteleit és a kamatokat - vagyis az uniós rendelkezéseknek megfelelően visszaveszi a korábban átadott szakaszokat az építtetésükre felvett hitelekkel együtt. Az uniós számokban ez a tétel már korábban megjelent (akkor lett 3,6 helyett 6,1 a nyugdíjkorrekciós irányszám) - a pénzforgalmiban azért most írják le, mert ellentételezi a csak ott megjelenő bevétel.

Az igazán érdekes azonban az, ami a maradék 200 milliárd forinttal történik, illetve történt. A Pénzügyminisztérium korábban azt közölte: a pénzből olyan államadósságot törlesztenek, amelyek kamatfelára jelentős mértéket tesz ki. És hozzá is tették rögtön: a kormány a jegybankkal konzultál majd arról, hogy forint- vagy devizaadósságot törlesszenek a privatizációs bevételből. A probléma az, hogy a költségvetési számokban nyoma sincs a tervezett adósságcsökkentésnek - sőt.

A kiadott költségvetési prognózisokból úgy tűnik, hogy a pénz a hiányzó áfa- és nyereségadó-bevételeket pótolja (összesen több mint 120 milliárd forint értékben), és befoltozza a nyugdíjkassza és az egészségügyi pénztár (százmilliárddal nagyobb) hiányát is. Ily módon a 200 milliárd forintos reptérbevétel teszi lehetővé azt, hogy a kormány tartani tudja eredeti hiánytervét, és a deficit megálljon az eredetileg mondott 1021 milliárd forintos szinten. Ráadásként: ez annyit is jelenthet, hogy az uniós hiánymutató rosszabb lesz a vártnál, hiszen a nagyobb deficitet pótló 200 milliárd - mint írtuk - az EU-szabályok szerint nem bevétel. A nagyobb nyugdíj- és egészségügyi költség, a kisebb nyereségadó és járulékbevétel viszont ott is tétel. Tehát bőven elképzelhető, hogy az uniós hiánymutató nagyobb lesz - elérheti a 7 százalékot is. A pénzügyi tárcánál azt állították: az uniós számokat tartják, a magyar deficitmutató 1021 milliárd forinton áll majd, és a reptérpénz felét az adósságtörlesztésre fordítják. A többlet elszámolásának módjára azonban nem kaptunk magyarázatot.

Most nagyjából úgy tűnik, a pénzügyi tárca egy bevételt kétszer számol el: egyszer a hiányt hozza jó helyzetbe vele, egyszer pedig adósságot fizet vissza belőle. Ez egyébként értelmetlen: az állam adóssága a hiány mértékével egyezően emelkedik minden évben (hiszen annyi hitelt kell felvenni, amennyivel többet költ). Ha tehát a bevételből a hiányt csökkentik, akkor az adósság kevésbé emelkedik. Ergo: a legjobb adósság-visszafizetés a hiány csökkentése volna. Ekkor - az eredeti kiadási és bevételi tervek betartása mellett - a reptérbevétellel számolva 800 milliárdos hiánnyal kellene zárni az év végén. Ám ez nem így lesz.

| Szeptemberig a minden hónapban kiadott prognózisában éves szinten 253-255 milliárd forint bevétellel számolt a Pénzügyminisztérium az állami kincstári vagyon bevételeinél. Az október közepén kiadott jóslatban már 277 milliárd szerepel, a novemberi prognózisban ez az összeg 431,5 milliárd forintra nőtt, majd a decemberiben 639 milliárdra. Az októbertől decemberig elszámolt teljes többlet 360 milliárd - nagyjából megfelel a BA Rt.-ért kapott pénznek. A decemberi növekedés 187 milliárd - körülbelül ennyit tesz ki az NA Rt. hitelének átvállalása, ennyivel is növekedett - a kiadások közt - az ennek megfelelő sor is. Október-novemberben a pénzügyi tárca a reptérbevételből fokozatosan 200 milliárdot tüntetett fel prognózisaiban. Ám a többletbevétel nyomán nem csökkentette a hiányra vonatkozó előrejelzését. Vagyis: a pénzt egyes kiadási tételek növekedésének, illetve bevételek csökkentésének ellentételezésére használta fel. A prognózis szeptember és december között három fő tételben változott: egyrészt 95,8 milliárd forinttal nőtt a tb-kassza hiánya (27,7 milliárd bevételcsökkenés, 62,7 kiadásnövekedés). Másrészt 27,7 milliárddal csökkent a várt nyereségadó-bevétel és 84,1 milliárddal az áfabevételi terv. A többi kiadásnövekedés és bevételcsökkenés nagyjából kompenzálja egymást. (V. I.)