A hazai pálya hátránya

Nem nagyon eredeti észrevétel, de azért kimondom: a magyar film rettenetesen hasonlít a magyar futballra. Értelmetlen, fölösleges, pénzpocsékolás, amit csak tehetetlenség tart életben, meg a közönség értelmetlen reménykedése. Ha fölszántják és bevetik a pályákat, soha nem születik meg az új Albert Flórián. Ha abbahagyják a filmgyártást, nem jön el az új Huszárik Zoltán. Bár egyelőre se Albert, se Huszárik körvonalait nem lehet látni.

Három viszonylag új film után a helyzet a legenyhébben szólva is katasztrofális. Bár vannak látványos elemek: Az igazi Mikulás című alkotás például könnyedén, mosolyogva szorította le az év legrosszabb filmje címért menő versenyben A fény ösvényeit az első helyről. Rettenetes színészi munka, a főszereplő Cserhalmi György láthatóan még mindig egy Jancsó-filmben érzi magát, úgy ágál, miközben a falábú majdnem-hajléktalant úgy játssza, hogy a mozgása alapján még azt sem lehet megmondani, melyik lába van fából. Ráadásul még énekel is. A történet olyan, mint egy elrontott Sándor Pál-filmé, nyilván nem véletlenül, és a mostanság készült filmek szokása szerint a szereplők kétségbeesetten mászkálnak a városban helyszínről helyszínre, hogy valami mozgalmasságot adjanak a cselekménynek, de minek, ha egyszer ostobaság az egész, sablonfigurák, gonosz hivatalnokok, joviális gazemberek és érző szívű szegények harcolnak egymással. Abban a szerencsében volt részem, hogy a rövidített változatot láttam, amelyből kimaradtak az erotikus jelenetek, de a film végi jelenet-visszaidézésnél már a munkát megspórolták, így aztán két olyan szereplő is felidéződik, akik egyébként egyáltalán nem láthatók a film alatt. Profi munka.

A Fej vagy írás csak azért nem száll versenybe a legrosszabb címért, mert nem nevezném játékfilmnek, inkább gyermeklelkű álomnak. Amatőr és rosszul megválasztott közreműködők, amatőr a forgatókönyv, a Notting Hill után szerencsétlenkedve, amatőr a rendező, és az egyetlen szórakozást a hibák számlálása adja. Nahát, Görög Zita csizmában szállt be az autóba, és félcipőben lép ki belőle. Nézd csak, ugyanabban a jelenetben az egyik kameraállásnál rajta van egy feltűnő karkötő, a másik kameraállásnál pedig nincs. Az egész mozinak csupán annyi a tanulsága, hogy megfelelő szponzori kapcsolatokkal bárki csinálhat filmet, ha éppen ez a fejlövése.

Ehhez képest azért is érdekes a Csak szex és más semmi, mert elköveti ugyanezeket a hibákat. Ez is autóreklám, ebben is egy ágyjelenetnél Csányi Sándor emberfölötti gyorsasággal tünteti el a karóráját, ez a film is folyton hasonlít valamelyik másikra, de legalább több másikra, Bridget Jonestól a Kutyátlanok kíméljenek című, a minap bemutatott amerikai vígjátékig. De a film, ha Goda Kriszta képi világa nem is feltétlenül vaskövetkezetességű, szinte észrevétlenül mégis meg van rendezve, érezni a szervezettséget, a figurák elemző földolgozottságát, amitől a színészek nem mondatok között tévelygő lények, hanem munkájukat végző szakemberek. Nincs üres arc a képen, se üresen puffanó mondat. Csányi Sándor láthatóan filmre termett, vagy hogy másik közhelyet mondjak, szereti a kamera, Seress Zoltán és Schell Judit pontos, Gesztesi Károly pedig, lehet, hogy meglepő, amit mondok, de fenomenális.

Nincsenek óriási alkotói igények, és ettől az ember kicsit nehezen adja be a derekát, de ha nagyon sarokba szorítanak, elismerem: a Csak szex és más semmi egészen jó film. Furcsa. (Az igazi Mikulás - rendezte: Gárdos Péter, forgalmazza: Hungarotop; Fej vagy írás - rendezte: Lengyel Andor, forgalmazza: Analóg Artist; Csak szex és más semmi - rendezte: Goda Kriszta, forgalmazza: HungarCom)

Részlet a filmbõl - Schell Judit és Dobó Kata
Részlet a filmbõl - Schell Judit és Dobó Kata
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.