Célkeresztben Bush lehallgatási jogköre

Lemondott a hírszerzéssel kapcsolatos megfigyelési ügyekben illetékes bíróság egyik tagja, mert szerinte az amerikai elnök törvényt sértett.

James Robertson annak a tizenegy bírónak az egyike, akik egy 1978-as törvény alapján titokban döntöttek az amerikai állampolgárok telefonjainak lehallgatására irányuló kérésekről. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után George W. Bush feljogosította a titkosszolgálatokat, hogy megkerüljék a bíróságot. A gyakorlatot a The New York Times leplezte le - annak ellenére, hogy mint a Newsweek megírta, a lap kiadóját és főszerkesztőjét december elején berendelték a Fehér Házba, és az elnök személyesen próbálta meg őket lebeszélni a közlésről.

Bush azzal magyarázta döntését, hogy a terroristák gyakran váltogatják telefonjaikat, illetve e-mail címeiket, nem volt idő a bíróság elé vinni a kéréseket. A bírálók szerint azonban az elnök érve nem állja meg a helyét, mert a törvény lehetővé tette, hogy 72 óra késéssel, utólag kérjenek jóváhagyást. A Fehér Ház azzal is védekezett, már tucatszor megtárgyalták a törvényhozással az eljárást. Demokrata honatyák azonban arra panaszkodtak, hogy szigorú titoktartásra kötelezték őket, ami lehetetlenné tette a kérdés szakértőkkel való megvitatását.

Bush több neves jogász szerint megsértette a törvényt, amikor a bíróság megkerülésére utasította a titkosszolgálatokat. A szenátus jogi bizottsága januárban meghallgatásokat tart - bár a republikánus többség miatt az elnöknek aligha kell szankcióktól tartania.

A The Washington Post tegnapi elemzése szerint a történet nem is erről, hanem az elnöki jogkör értelmezéséről szól. Bush és Cheney azzal a meggyőződéssel érkezett a Fehér Házba, hogy a Watergate-ügy, illetve a vietnami háború nyomán elfogadott törvények megcsonkították az elnök intézményes jogait, s ezeket helyre kell állítani. Erre hivatkozva utasították el, hogy kiadják az energiapolitika kialakításába bevont személyek nevét - az ellenzék vádjai szerint viszont azért, mert kiderült volna az olajlobbi befolyása. A terrortámadások után Bush háborús jogköröket kapott. Ennek alapján rendelte el a terrorizmussal gyanúsított rabok titkos helyszíneken való vallatását éppúgy, mint a vádemelés és bírósági eljárás nélküli guantánamói fogva tartást. A "hazafias törvény" kibővítette a hatóságok lehetőségeit, és egyes területeken korlátozta a szabadságjogokat. A törvényhozás most ellentámadásba ment át, egyes republikánus honatyák is az ellenzék oldalára álltak. Jogi szakértők szerint Bush és Cheney a kiindulópontban is téved: az elnöki intézmény a világháború óta nem volt olyan erős, mint 2000-es hatalomra kerülésükkor.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.