Alaposan meglepődött az a kanadai férfi, akitől néhány napos kórházi kezelés után az előkalkulációban jelzett összeg háromszorosát kérték egy fővárosi intézményben. A beteg állította, hogy amikor részletes elszámolást kért, durva hangnemben kioktatták, hogy itt amerikai módszerrel számláznak, ezért kérésének teljesítését a számítógép nem teszi lehetővé. Elhagyta a kórházat, de mivel továbbra is rosszul érezte magát - nehezen lélegzett és erős fájdalmai voltak -, egy ismerősével az egri kórházba vitette magát. Ott a többszöri röntgenvizsgálatokért és a mellkaspunkcióért "már csak" 90 ezer forintot kértek tőle. A kanadai nem érti, hogyan kerülhet az ellátás az egyik magyar kórházban csillagászati összegekbe, míg a másikban annak csupán töredékét kérik a vizsgálatokért.

A példában szereplő beteg panaszt tett szinte valamennyi hazai hatóságnál, ügye rendezését mégsem tartja megnyugtatónak. A hatóságok szerint ugyanis nem történt semmi rendkívüli. Közölték vele: a kórházakban egységes áruk csak az egészségbiztosító által finanszírozott ellátásoknak van. Így a drágábban számlázó intézet nem követett el hibát. Egységes tarifa híján a nem biztosítottól annyit lehet kérni, amennyit a pénztárcája elbír.

Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők (EGVE) elnöke szerint az egészségbiztosító által térített eljárások díjánál legalább 30 százalékkal kell többet kérni, mert különben nem éri meg az intézményeknek ellátni a beteget. De az sem ritka, hogy a páciens fizetőképessége határozza meg a számla végösszegét. Tapasztalatai szerint ez még így is jóval kevesebbe kerül az érintetteknek, mint ha ugyanezt a szolgáltatást az unió bármelyik más államában kellene megvenniük.

Saját kórházában, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben előkalkuláció alapján előre kérik az ilyen betegektől a kezelés díját, s ha az mégis kevesebbe kerülne, a túlfizetést visszatérítik. A számla összegében a szakmai munkát, a hotelszolgáltatást számítják fel. Természetesen a betegek egyedi igényei - például a napi 24 órás ápolónői felügyelet - tovább srófolhatják a számla végösszegét. Ari Lajos szerint más a helyzet a sürgősségi eseteknél, ott nehéz megmondani előre, mibe kerül az ellátás, hiszen ott lépésről lépésre derül ki, milyen kezelésre van szükség.

Tavaly mintegy 3200 nem biztosított külföldi beteget kezeltek a hazai kórházakban, ám a részletekről - hogy pontosan mit és mennyiért vettek igénybe a külföldiek - nincs pontos adata sem a szaktárcának, sem az egészségbiztosítónak. Mindenesetre az uniós tagországok egészségbiztosítói - néhány kivételtől eltekintve - egyelőre még a tarthatatlanul hosszú várólistáik kurtítására sem szerződnek magyar intézményekkel. A magyarországi kezelések uniós népszerűtlenségét Kurucz Beáta, a Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesületének ügyvezetője a piac fejletlenségével, áttekinthetetlenségével magyarázza.

A külföldi biztosítóknak nem érdekük, hogy idegen országban nagy kockázattal vegyenek szolgáltatásokat. Nem bíznak az országhatáron kívüli szolgáltatások minőségében sem. S e bizalmatlanságra nemcsak a betegek tapasztalatai adnak okot, hanem az egységes szakmai gyakorlat hiánya is. Egyelőre nincs olyan terápia, amit Európa-szerte azonos eljárás alapján nyújtanának a szolgáltatók. Emiatt a nemzeti biztosítóknak kiszámíthatatlan, hogy a hazaérkező beteg ténylegesen mit kapott meg nálunk, és mi az, amit a gyógyuláshoz otthon kell megadni, megfizetni.