A telefonáfa visszaigénylésének szigorítása ütközik a közösségi szabályozással, a magyar iparűzési adó jogszerűségéről pedig csak az Európai Bíróság döntése után lehet érdemi vitát nyitni - derült ki Kovács Lászlónak, az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős biztosának parlamenti meghallgatásán. Az elmúlt egyéves tevékenysége egyik legfontosabb eredményének tartja, hogy 13 saját előterjesztését a bizottság elfogadta. Az első a gépjárműadózásról szóló direktíva volt: a tervezet szerint a regisztrációs adó öt-tíz év alatt megszűnne, és beépülne az éves üzemben tartási adóba. Az iparűzési adóról csak annyit mondott, hogy a bizottságnak nincs kialakult álláspontja, és amíg az Európai Bíróság nem dönt a hasonló olasz adó jogszerűségéről, a magyar iparűzési adót nem vizsgálják. Ha a bíróság elmarasztalja Olaszországot, a döntés csak rájuk kötelező érvényű, a többi tagállam számára irányadó, és a bizottság is csak tagállami bejelentés nyomán kezd vizsgálódni. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy például a magyar adó teljesen azonos az olasszal, akkor felkéri az Országgyűlést a szabályozás megváltoztatására. - A bíróság vélhetőleg nem állapít majd meg visszamenőleg visszafizetési kötelezettséget - közölte Kovács László. A biztos szerint vissza kell állítani a telefonáfa visszaigénylésének korábbi rendjét, miszerint a telefonszámla áfatartalmának 70 százalékát lehetett visszaigényelni. Indoklása szerint a csatlakozáskor érvényben lévő szabályozáshoz képest a további korlátozás ellentétes az EU-s joggal.

A belső piac zavartalan működését segíti majd a társaságiadó-alap és áfa biztos által szorgalmazott egységesítése. A kutatás-fejlesztés adópolitikai eszközökkel való ösztönzése szintén a lisszaboni javaslatcsomag része - kidolgozása a jövő év feladata lesz, ahogyan például az áfacsalás-ellenes intézkedéseké is. A korábbi magyar áfavisszatartással kapcsolatban elmondta, hogy az nem ütközik közösségi jogba, elrendelése tagállami hatáskör és felelősség.