Hiller István, az MSZP elnöke: "Jó taktikai érzékről tesz tanúbizonyságot, hogy a tárgyalásokon végig sikerült Magyarországnak a pozíciót úgy megőriznie, hogy annak eredménye lett. Nagy eredmény, hogy egymilliárd euróval (250 milliárd forinttal) több forrás áll majd az ország rendelkezésére."

Dávid Ibolya, az MDF elnöke: "Az EU-keretköltségvetésről született megegyezés legnagyobb eredménye, hogy a magyarországi felzárkóztatási célú fejlesztések 85 százaléka uniós forrásból lesz finanszírozható. Ez az eredmény azért jelentős, mert rendkívül rossz és hátrányos a magyar költségvetés helyzete, valamint a támogatások felhasználási gyakorlata."

Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő: "Magyarország diplomáciai mintát mutatott Európa egészének, mert miközben keményen védte a nemzeti érdekeket, mindig az európai érdekek mentén tudott érvelni. Itt nem egyszerűen arról volt szó, hogy ki veri hangosabban az asztalt, mert úgy nem lehet sikert elérni; Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érvelésében mindig ott volt az európai vízió, és ez tudott sikert hozni most Brüsszelben."

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke: "Az EU politikusainak politikai siker, Magyarország számára viszont gazdasági kudarc az új EU költségvetés, amely a luxemburgi konszenzushoz képest 800 millió eurót, vagyis 200 milliárd forintot vesz ki a magyar emberek zsebéből."

Surján László, a Fidesz-KDNP EP-képviselője: "A brüsszeli megállapodás jó irányú tyúklépés a brit javaslathoz képest. Az EP-nek is alá kell írnia a költségvetési javaslatot, ám a parlament tavaly júniusban elfogadott álláspontja 100 milliárd euróval meghaladja a mostani megegyezést, tehát a két álláspontot valamiképpen egymáshoz kell közelíteni."

Demszky Gábor főpolgármester: "A speciális városi problémák megjelenése az unió támogatási politikájában magyar siker, amelyet Budapesten fogalmaztunk meg először, és a magyar kormány képviselői fogadtattak el a tagállamok vezetőivel. A lakótelepek problémájára ugyancsak a magyar főváros hívta fel először hivatalosan az EU figyelmét."

Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet vezetője: "Az EU-költségvetésből Magyarországra eső egymilliárd eurós többletnél sokkal fontosabb, hogy a brüszszeli kompromisszummal javultak az uniós pénzek felhasználására vonatkozó feltételek. A következő fontos feladat a hatékony felhasználás hazai feltételeinek megteremtése. A magyar költségvetést jelentősen tehermentesíti, hogy amíg eddig 100 forint fejlesztési pénzből 50-et adott az unió, addig a szombat hajnali megállapodás értelmében 85-öt fog. Mindez annyit ér, amennyit föl tudunk használni."

Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója: "Tényleges siker magyar szempontból a hétéves költségvetésről született megállapodás. A magyar tárgyalási taktika jó volt, mert elérte, hogy a 2007-2013-as időszakban 22,6 milliárd euró támogatáshoz jussunk. Magyarország számára most az a legfontosabb, miként lesz képes elkölteni a rendelkezésre álló uniós forrásokat."