Kisebb államháztartási hiány, nagy ívű fejlesztési tervek, és hatékonyabb működés, vagyis esetleges elbocsátások, fokozódó munkahelyi feszültségek - ez a tegnap aláírt reptér-privatizáció gyorsmérlege.
Napokon belül, akár még idén átveheti a Ferihegyi légikikötő irányítását a világ legnagyobb repülőtér-üzemeltetőjének számító angol BAA, miután tegnap aláírták a Budapest Airport privatizációs szerződését. A 464,5 milliárd forintos "vételáron" kívül a BAA 65 milliárd forint beruházásra vállalt garanciát az elkövetkezendő öt évre. Míg a bevétel messze túlszárnyalja az előzetes várakozásokat, a fejlesztés nagyságrendje elmarad attól: egy korábbi tanulmány 180-200 milliárd forintra becsülte azokat.
Chris Woodruff, a BAA üzletfejlesztési igazgatója többször is hangsúlyozta, hogy Ferihegyet a régió első számú repülőterévé kívánják fejleszteni; míg idén várhatóan 8 millióan fordulnak meg a reptéren, 2020-ra már 20 milliós forgalmat terveznek. Woodruff a tervekről csak annyit árult el, hogy az utasok számára a legszembetűnőbb változások a 2-es terminálnál várhatók. A 2A és a 2B között most is létezik ugyan egy szűk átjáró, de amennyire a látványképekből, illetve az előadásból ki lehetett venni, a BAA teljesen összenyitná a 15 év különbséggel felépített szárnyakat. A felújított épületben a jelenleginél jóval több étterem és üzlet csábít majd pénzköltésre. A látványterveken szerepel három úgynevezett móló is, hogy a jelenleginél több repülőgépet lehessen fedett utashíddal a terminálépülethez csatlakoztatni. Az utasok számára kevésbé látványos, de üzletileg szintén jelentős döntés egy új légiáru-kezelő és logisztikai központ építése. Chris Woodruff arról is beszélt, hogy a forgalom növekedésével párhuzamosan a zajterhelés is nőni fog a repülőtér környékén. A BAA ezért rendszeres konzultációra készül a helyi közösségekkel és önkormányzatokkal. Az angolok azt ígérik, jelentős összeget fordítanak környezetvédelmi beruházásokra is, hogy a repülőtér teljes mértékben megfeleljen az uniós előírásoknak.
A Ferihegyet és a budapesti belvárost összekötő vonattal kapcsolatban Kóka János gazdasági miniszter azt ígérte, néhány hónapon belül kidolgozzák a szükséges terveket, a MÁV vezetése pedig már megkapta a felhatalmazást a tárgyalások megkezdésére. Ez ügyben Kóka is váltott néhány szót tegnap a BAA képviselőivel.
A privatizációs sikerdíjat firtató kérdésünkre Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgatója azt mondta: az ÁPV vezetői hárommillió forint körüli jutalomra számíthatnak, a Budapest Airport 25 fős vezetői csapata pedig fejenként és átlagosan 5 millió forintos privatizációs bónuszt kaphat, ha még az idén befolyik a vételár. Vági szavaiból az nem derült ki, hogy az átlagosan ötmillió forinthoz képest pontosan mekkora összeg üti majd a Budapest Airport jelenlegi vezérigazgatójának markát, az viszont már biztosnak látszik, hogy Hárskuti Jánosnak néhány napon belül távoznia kell, és munkájára az új igazgatóságban sem tartanak igényt. Értesülésünk szerint a Budapest Airport új vezérigazgatója Chris Woodruff, a privatizációs folyamatban részt vevő BAA-csapat "karmestere" lesz, a nyolctagú igazgatóság elnökévé pedig várhatóan Bajnai Gordont, a BAA-val együttműködő Wallis Rt. leköszönő vezérigazgatóját választják majd.
Karácsonyi hiánycsökkentés
Mintegy 200 milliárd forinttal lehet kisebb az államháztartás év végi hiánya a korábban tervezettnél a Budapest Airport eladása miatt. Az uniós hiányszámokat ugyanakkor ez nem érinti. A BA Rt. 464,5 milliárdos vételárából alig 60 milliárd forintot tesz ki a cég (75 százaléknyi) részesedésének ára. Ez privatizációs bevétel, amely az ÁPV Rt.-t, mint tulajdonost illeti. A brit vevő 15 milliárdot fizet ezen kívül a birtokába kerülő ingatlanokért a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak. A "vételár" legnagyobb része koncessziós bevétel. A BAA 389,5 milliárd forintot fizet amiért az állam 75 évre vagyonkezelésbe adja a Ferihegyi repteret. Ez a pénz teljes egészében költségvetési bevétel. Igaz a koncessziós bevételre más elszámolási szabályok vonatkoznak a hagyományos pénzforgalmi, és az - euróbevezetés szempontjából fontosabb - uniós elszámolásban. A hagyományos statisztikában ez annak az évnek a bevétele, amikor a pénz beérkezik. Az uniós elszámolásban azon éveké, amelyekre vonatkozik. Vagyis: utóbbiban 75 év alatt folyamatosan kell elszámolni. A 389,5 milliárd forintos összeg ezért csak a pénzforgalmi hiányt csökkenti - de nem egészében. Az autópálya-elszámolásból 177 milliárdot még meg kell jelentetni a pénzforgalmi hiányban (az uniósban már elszámolták). Mivel december 23-ra tervezik a fizetést - valószínű, hogy az autópályapénzt is idén írják le. A hiányterv 1023 milliárd forint volt, a múlt héten a pénzügyi tárca még 1021 milliárdot várt - most már inkább 800 milliárdos deficit képzelhető el.
Az azonnali fizetési kötelezettségeken felül a BAA 10 milliárdos osztalékelőleg kifizetését vállalta az ÁPV Rt.-nek, valamint a 20 milliárdos (állami garanciás) hitelállomány visszafizetését, és további 20 milliárd forintos értékben opciós vásárlást
a fennmaradó 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedésre. Ezen felül
a BA Rt. a jövőben a mindenkori éves bevételének 0,5 százalékát kitevő vagyonkezelési díjat fizet a KVI részére, a légiközlekedési hatóságnak utasonként 25 forint felügyeleti díjat.
Folytatódó béralku: sztrájk előtte, sztrájk utána
Ma délután folytatják az egyeztetéseket a péntek délután sikeres figyelmeztető sztrájkot tartó szakszervezetekkel a Budapest Airport (BA) Rt. képviselői. A pénteki kétórás munkabeszüntetés gyakorlatilag megbénította a repteret - a kérdés az, hogy lesz-e folytatás. Hilmer Sándor a sztrájkbizottság szóvivője azt mondta: hétfőn zárul le a hétnapos egyeztetési szakasz, így megegyezés hiányában akkor tekintik át, hogy újabb munkabeszüntetés mellett döntenek-e.
Ugyanakkor az érdekképviseletek a hét végén is hiába várták az ÁPV Rt. képviselőit. Azt szerették volna elérni: a privatizációs szervezet az adásvételi szerződésben kössön ki garanciát arra, hogy az új tulajdonos a jelenlegi munkavállalókat - változatlan feltételek mellett - további öt évig foglalkoztatja. Mivel a szerződést tegnap aláírták, tárgyalni már csak a bérekről lehet. Vági Márton, az ÁPV vezérigazgatója tegnap kijelentette: nem kívánnak egyezkedni a szakszervezetekkel, ez nem a tulajdonos, hanem a menedzsment feladata. A menedzsment egyébként jelenleg két sztrájkbizottsággal egyeztet párhuzamosan. Fórika Ibolya, a BA kommunikációs igazgatója elmondta, az egyik sztrájkbizottság 12 százalékos, a másik 30 százalékos béremelést igényel jövőre, szemben a munkáltató 4,5 százalékos ajánlatával.
Az angol vevő tegnapi közleménye egyébként úgy fogalmaz: "a munkatársakat érintő kérdést természetesen először velük vagy képviselőikkel kell átbeszélnünk, a magyar munkajogi rendelkezéseknek megfelelően. Ahol az alkalmazottak számát csökkenteni kell, az Egyesült Királyságban és más nemzetközi repülőtereken követett gyakorlat szerint ezt megpróbáljuk nyugdíjazással, normális munkaerő-fluktuációval és közös megegyezéssel megoldani". Üzenetértékű, hogy az átadás-átvétel levezénylésével megbízott Chris Woodruff prezentációjának első diáján az szerepelt, hogy Ferihegy a BAA standardjai szerint alacsony hatékonysággal működik. A sajtótájékoztatón elhangzott kijelentésekből arra lehet következtetni, hogy az elbocsátott alkalmazottakat az új beruházások "szippanthatják fel", Kóka János gazdasági miniszter szerint a ferihegyi fejlesztés tíz év alatt 30 ezer új munkahelyet jelent majd.
Vági Márton és Mike Clasper, a BAA vezérigazgatója az aláírás elõtt. Háttérben a pénzügy- és a gazdasági miniszter
