Komolyzene vagy parlament a rádióban
Jövő februártól nem használhatja tovább a Magyar Rádió azt a keleti normás frekvenciát, amelyen társbérletben osztozkodnak jelenleg a parlamenti közvetítések, valamint a nemzetiségi és a regionális adások. Hogy hová kerülnek ezek a műsorok, azt annak ellenére sem tudni, hogy a frekvencia leállításának időpontja tíz éve ismert. Szinte az utolsó pillanatban kezdett egyeztetéseket a Magyar Rádió és a médiahatóság, megegyezés híján azonban csak egymásra mutogatnak, hogy miért nem sikerül megoldást találni a problémára. Ráadásul időközben az Országgyűlés házbizottsága - a törvényhozás nyilvánosságának érdekében - négypárti egyetértéssel arra szólította fel a rádiót, hogy a megmaradó frekvenciáinak valamelyikére tegye át a parlamenti közvetítéseket. Ez komoly teher, hiszen ezen a héten például hétfőn délután egytől, kedden reggel nyolctól, szerdán pedig fél kilenctől kezdte ülését a parlament, s az - kis megszakítással - késő estig tartott. Ezt kellene elhelyezni valahogyan a Kossuth, a Petőfi vagy a Bartók közül az egyiken. (Nem véletlen, hogy a köztévék kísérletet sem tesznek a teljes munka közvetítésére, csak a legmozgalmasabb részleteket sugározzák. Az MTV-nek az erre a feladatra létrehozandó új csatornája pedig - anyagi okok miatt - egyelőre befuccsolt.)
A Magyar Rádiónál a könnyebb ellenállás érdekében a tervek szerint a Bartókra került volna a parlamenti munka, valamilyen rövidített formában. A Bartókba egy októberi felmérés szerint naponta 126 ezren hallgattak bele, a Petőfibe 987 ezren, a Kossuthba 1,756 millióan. Ezzel indokolta a Bartók adófőszerkesztője is, hogy rájuk eshetett a választás a kisebb hallgatottságvesztés miatt. Jelezte ugyanakkor, hogy mindent megtesznek a klasszikus zenei és irodalmi csatorna megmenekítéséért.
A terv ellen nyílt levélben tiltakozott Bartók Béla örököse is, a névhasználat megvonását is kilátásba helyezve. A Bartók-adó ügyében már levélben fordult a Magyar Rádió és az Országgyűlés kulturális bizottsága vezetőihez a Magyar Zenei Tanács, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete és a Magyar Muzsikus Fórum. A szervezetek vezetői kifejtik, hogy a Bartók rádió az egyetlen kulturális adó, amely az igényes zene, valamint az irodalom terén hézagpótló szerepet tölt be. Kiesése vagy akár csak műsoridejének csökkenése is gyógyíthatatlan sebet ütne a hazai kultúraterjesztésen. Mint megtudtuk, Pető Iván (SZDSZ), a kulturális bizottság elnöke tegnap a levélre adott írásbeli válaszában kifejtette: az Országgyűlés házbizottsága csupán azt várja el a Magyar Rádiótól, hogy a "keleti URH" megszűntével is tegye lehetővé az országos parlamenti közvetítéseket. Az már a rádiós vezetés döntésén múlik, hogy a négy meglevő frekvencia közül melyiken tesz eleget törvényi kötelezettségének. Pető magánvéleményeként megemlíti, hogy a legszerencsésebb megoldás a középhullámon történő közvetítés lenne. - Kimondottan rossznak tartaná, ha az egyetlen koherens, igényes műsort sugárzó adóra, a Bartók rádióra raknák ezt a terhet. A rádióban viszont úgy tudják, hogy a házbizottság az URH-sávhoz ragaszkodik.
Gellért Kis Gábor, a kuratórium elnöke a testület legutóbbi ülésén arról elmélkedett, hogy érdemes-e semmibe venni a Magyar Rádió Rt.-t alapító Országgyűlés felszólítását. Elismerte ugyanakkor, hogy a parlamenti közvetítés nem szerepel a rádió törvényi kötelezettségei között. Nem úgy, mint a nemzetiségi adások, amelyek ügyében viszont nem szólalt fel a házbizottság.
Döntés nincs, de nem is lehet. A műsorstruktúrát csak a rádió elnöke alakíthatja át. Az intézmény élén azonban augusztus óta nincs választott vezető, és jövő augusztusig biztosan nem is lesz, miután a pártok delegáltjai a pályáztatást a kampány miatt elhalasztották. A kuratórium jövő hétfői ülésén tárgyal a témáról. De elnöki jogokat nem gyakorolhat.
