A Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya tegnap finoman kiigazította Járai Zsigmond jegybankelnök hétvégi, a Vasárnapi Újság című rádióműsorban tett nyilatkozatát. Mint írták, elnökük Magyarország, és nem a magyar állam devizaadósságáról beszélt, ami június végén 36,9 milliárd euró volt, az év végén pedig - bár ilyen adat hivatalosan még nem létezik - "várhatóan" eléri a jegybankelnök által említett 40 milliárd eurót.

Járai Zsigmond a rádióműsorban azt mondta: "nagyon bonyolult, de körülbelül 40 milliárd euró a devizaadóssága ma a magyar államnak, ami lényegesen több egyébként, mint 1995-ben volt, euróban, de közben a bruttó hazai termék is növekedett, tehát a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya az ma körülbelül anynyi - 30-35 százalék -, mint 1995-ben volt".

Magyarország említett devizaadóssága - amely az év végére talán a 40 milliárd eurót is eléri - két részből áll. Egyrészt a magyar állam tartozásából, ami ma még számszerűen is alatta marad az 1995-ös adósságszintnek - akkor nagyjából 18,8 milliárd euró volt, ma valamivel több, mint 16 milliárd. Ez utóbbinak, az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya tehát ma jóval kisebb, mint tíz éve volt.

A másik rész - az ország devizatartozásának több mint fele - a magánszektor adóssága, benne a cégek és a lakosság lendületesen bővülő devizahiteleivel. Míg az államadósság kisebb a tíz évvel korábbinál - igaz, 2003 óta kétségtelenül lendületesen nő -, a magánszektoré ötmilliárd euróról csaknem 21 milliárdra szökött fel. Így jön ki az a szám, amelyen Járai Zsigmond az ország devizaadósságát értette, és ami tíz évvel ezelőtt 23,9 milliárd euró volt, idén pedig 40 milliárd euró közelébe emelkedett.