Tíz évvel és egy nappal az amerikai Daytonban kötött szerződés párizsi aláírása után, csütörtökön kellene a hágai törvényszék elé (sz)állítani Radovan Karadzsicsot és Ratko Mladicsot. A háborús főbűnökkel vádolt két volt boszniai szerb vezető elfogása a feltétele annak, hogy Szerbia visszafogadtasson a nemzetközi közösségbe. Ha Carla del Ponte hágai főügyész december 15-én minden bizonnyal azt jelenti majd az ENSZ BT-nek, hogy Karadzsics és Mladics szökésben van, Belgrád továbbra is félig számkivetett marad a világpolitikában.

A dayton-párizsi egyezség, amely véget vetett a boszniai szerb-muzulmán-horvát háborúnak, egyfelől nemzetközi gyámság alá helyezte Bosznia-Hercegovinát, másfelől létrehozta két részállam igen laza konföderációját. A boszniai Szerb Köztársaság és a muzulmán-horvát, önmagán belül is föderatív államrész között egy névleges államszövetség alakult. Ám az utóbbi hónapokban a boszniai szerbek két jelentős fordulatba kezdtek. 1. Már hajlandók egykori elnöküket, Karadzsicsot és hadseregük volt parancsnokát, Mladics tábornokot Hágának kiadni. 2. Egyre több területen fogadják el, hogy az államszövetség ténylegesen működjön, például belenyugodtak a titkosszolgálatok egyesítésébe is.

Karadzsics tartózkodási helye állítólag ismeretlen, Mladicsról viszont tegnap sokadszor adta hírül egy belgrádi lap, hogy fölfedték, merre bujkál. Ha nem is a holnapi határidőre, de állítólag az év végéig elfogják a tábornokot. Ha igaznak bizonyul, akkor ez egy bonyolult politikai-titkosszolgálati alkut föltételez. A részleteket később tudjuk meg, ha megtudjuk egyáltalán. Annyi biztos: ma már saját testőreiken kívül szinte senkinek nem ér annyit a duó, hogy tovább védje őket.

A srebrenicai népirtásért felelős két vezető egy ideig azt hitte: Dayton kényszerű elfogadása alapján futni hagyják őket. Az alkut létrehozó Richard Holbrooke volt amerikai külügyminiszter-helyettes azonban cáfolta, hogy lett volna ilyen engedmény. Elvileg nem is lehetett, hiszen a két főbűnös bíróság elé állítása nélkül erkölcsi lehetetlenség megbékélni a Balkánon. Gyakorlatilag a NATO, majd az EU hadereje nem igazán üldözte a szökevényeket, akik élvezték "valakik" politikai és bújtatási támogatását. Ezek a valakik a boszniai szerbek és Szerbia félhivatalos vezetői körében keresendők. Ante Gotovina horvát fővádlott lefogása után a boszniai és a szerbiai szerb tényezőknek is be kellett látniuk: ha nem "engedik el két védencük kezét", akkor súlyos árat fizethetnek.

Dayton fő eredményét találóan öszszegezte Jacques Chirac francia elnök, aki fogadta a boszniai hármas, muzulmán-horvát-szerb államelnökséget: - Békét kényszerítettünk olyanokra, akik nem akartak békét egymással. Ha a két volt vezért tényleg elfogják, idővel valódi megbékélés is alakulhat a tízéves kényszerbékéből.