Aligha valószínű, hogy megjön az étvágya annak, aki megtudja, hogy mi minden került az utóbbi napokban a hazai élelmiszerüzletekbe. Még szerencse, hogy a gyanús, romlott áruk egy része nem jut el a pultokig, mert idő előtt lebukott. A fogyasztóvédelmi felügyelet ünnepek előtti ellenőrzésén a vizsgált üzletek és termékek 80 százalékánál találtak valamilyen hibát az utóbbi hetekben az ellenőrök. (Igaz, ezek a hibák nagyrészt nem befolyásolják érdemben az áruk fogyaszthatóságát.)

A kis boltok és a nagy áruházak között egyaránt vannak szabálytalankodók, ráadásul az országos főállatorvos elmondása szerint az év végén hagyományosan piacra öntik a gyanús termékeket. Éppen ezért a következő hetekben fokozott razziákat tartanak a hatóságok. Ellenőrzik majd az élelmiszerek minőségét és azt is, hogy a kereskedők a meghirdetett árengedményeket, kedvezményeket valóban biztosítják-e.

Az élelmiszerek minősége volt a témája annak a konferenciának is, amelyet az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szervezett. Az Európai Unióban ugyanis lassan körvonalazódik az a kötelező érvényű szabályozás, miszerint tilos lesz különböző csábító ajánlásokkal ellátni az egészségtelen, vagyis cukros, zsíros ételeket. Egy nemzetközi felmérés szerint ugyanis a vásárlók többsége legfeljebb az ajánlásokat olvassa el, a tápanyag összetételt már nem. Ők azok, akiket némi vitamin hozzáadásával jószerint bármilyen hizlaló étel fogyasztására rá lehet venni. Attól, hogy valami hatféle vitamint tartalmaz, még lehet egészségtelen, példa erre a gyerekek által kedvelt reggeli gabonapelyhek egy köre, amelyek cukortartalma 40 százalék. Magyarországon lesújtó eredményre vezetett a felmérés, hiszen mint Dömölki Lívia, az OFE szakértője rámutatott: a magyar (és a lengyel) vásárlók többsége gyakorlatilag mindent elhisz, amit mondanak neki. Mindössze 10 százalékra tehető azok aránya, akik tudatosan vásárolnak.